A pénzügyi-gazdasági válság kezelésének részeként elfogadott rendelet szerint az üdülési csekk névre szóló utalvány, az ebédjegyek mintájára készül, a munkaadók adhatják alkalmazottjaiknak, értékét az országos átlagfizetéshez kötik, legkevesebb egy, legtöbb hat fizetés lehet, és mentes a bérköltségeket terhelő adóktól és járulékoktól. A csekkeket csak belföldön és csakis szabályszerűen bejegyzett vendéglátóegységekben lehet elkölteni. A szakminiszter közlése szerint a rendelet alkalmazási módszertanát is sürgősséggel dolgozzák ki, hogy már a húsvéti időszakban ilyen utalványokkal lehessen fizetni.

Az üdülési csekkek bevezetését már évek óta szorgalmazzák a különböző szakmai szervezetek, sőt, a szakszervezetek is. A mostani áttörést a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is üdvözli, mely kitartó lobbimunkát végzett a belföldi turizmus fellendítésében és egyúttal kifehérítésében rendkívül fontos eszköznek tartott jegyek érdekében. Herman Rosner kamaraelnök, a Turisztikai Irodák Országos Szövetségé­nek vezetőségi tagja úgy véli, beérett az a munka, amit négy évvel ezelőtt indítottak el. Az üdülési csekk nem csupán közvetlenül járul hozzá a turistaforgalom növekedéséhez, hanem egy sor — nagyon sok európai országban már a gyakorlatban is megmutatkozó — járulékos haszna is van. A kamara elnöke szerint például a gyógyturizmus fellendítésével — ez egyébként külön kiemelt fontosságot élvez a kormány elképzelései szerint — a tavaly mintegy kétmilliárd euróra rúgó gyógyszerköltség lényegesen csökkenthető. Ami a csekkek bevezetésének háromszéki hatását illeti, a turisztikában is érdekelt szakember szerint vidékünkön a fenntartható fejlődés egyik záloga épp a gyógyvizek, a természetes környezet kiaknázása révén működő vendégfogadás.