Közzétette vasárnap a pénzügyminisztérium a jövő évi költségcsökkentő és adóügyi intézkedésekre vonatkozó sürgősségi rendelet tervezetét. Az úgynevezett salátarendelet indoklása szerint a kormány összesen mintegy 133,37 milliárd lejes pénztöbbletet remél a megszorítások révén 2025-ben: 7,11 milliárd lejjel nőnek a költségvetési bevételek, a kiadások pedig 126,26 milliárd lejjel csökkennek.
A jogszabályjavaslat egyik előírása szerint a közalkalmazotti béreket a 2024. novemberi szinten befagyasztják. Ugyanez érvényes a különféle pótlékokra, valamint az étkezési utalványok értékére is.
A tervezet azt is előírja, hogy a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni a közszférában. Ez alól csak a katonák, a rendőrök, a börtönőrök és a hegyimentők képezhetnek kivételt. Ők bérkiegészítésben részesülhetnek, ha nincsen mód arra, hogy 90 napon belül szabadnapot kapjanak a pluszmunkáért.
2025-ben a közintézmények és közhatóságok – a finanszírozási forrásuktól függetlenül – nem adhatnak alkalmazottjaiknak semmiféle értékjegyet, prémiumot, bónuszt vagy más pluszjuttatást.
A katonák, rendőrök és börtönőrök béren kívüli juttatásait – különféle kompenzációk, kártérítések vagy lakbértámogatás – szintén befagyasztják a 2024. novemberi szinten.
A sürgősségi rendelet tervezete szerint 2025. január 1. és december 31. között a közintézmények 800 lej értékű vakációs utalványt adhatnak azoknak az alkalmazottjaiknak, akiknek a nettó alapbére nem haladja meg a 8000 lejt. A 800 lej értékű utalvány csak legalább 1600 lej értékű turisztikai csomag vásárlása esetén használható fel.
Létszámstop
A tervezet szerint 2025. január 1-től létszámstopot rendelnek el a közszférában, azaz felfüggesztik az üres állások versenyvizsga vagy vizsga útján történő betöltését. Ez alól kivételt képeznek azok az álláshelyek, amelyek jellegükből vagy a hozzájuk rendelt feladatkörből adódóan egyedieknek számítanak. Kivételt képeznek azok az álláshelyek is, amelyeknek a betöltését a sürgősségi rendelet elfogadása előtt jóváhagyta a kormány, továbbá a rezidensi állások és a kórházak orvosi posztjai, mint ahogyan a vissza nem térítendő uniós alapokból finanszírozott projektekhez kapcsolódó álláshelyek is.
Egy másik előírás szerint befagyasztják a 2024. novemberi szinten a gyermeknevelési pótlékot (gyermekpénzt) és a sportolók életjáradékát is.
A nyugdíjak kiszámításakor figyelembe vett referenciapont értéke 81 lej marad, a különnyugdíjakat pedig nem növelik az infláció mértékével. Gyakorlatilag tehát befagyasztják a nyugdíjakat.
A pártok állami támogatása 25 százalékkal csökken 2025-ben az ideihez képest.
A tervezet előírja az egyetemi ösztöndíjak befagyasztását, és arról is rendelkezik, hogy a hallgatók csak a lakhelyük és az egyetemük települése közötti vonatjáratokon utazhatnak 90 százalékos kedvezménnyel.
Jövő év elejétől december 31-ig az óvodások és az elemisták nem kapnak mézet étrend-kiegészítőként. Az Egészséges étkezés elnevezésű országos program jövő évi költségvetését 1 139 400 000 lejben szabták meg.
A 2025–2026-os tanévben az érdemösztöndíj 450 lej, a teljesítményserkentő ösztöndíj 300 lej, a szociális ösztöndíj 300 lej, a szakiskolai ösztöndíj szintén 300 lej lesz – olvasható a tervezetben.
Eltörölt kedvezmények
Az úgynevezett salátarendelet tervezetében szerepel az is, hogy az osztalékadó a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra nő. Ugyanakkor a jelenlegi 500 ezer euróról 2025 elejétől 250 ezer euróra, 2026. január elsejétől pedig 100 ezer euróra csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül és ennek megfelelően adózik.
A tervezet ugyanakkor előírja az IT-szektorban, az építőiparban, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban dolgozók adókedvezményeinek eltörlését 2025. január 1-től kezdődően.
A jogszabályjavaslat kidolgozói szerint az intézkedéseket az országos helyreállítási tervben (PNRR) és a 2031-ig szóló deficitcsökkentési tervben foglalt vállalások indokolják. Románia 2020 áprilisától túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az Európai Bizottság júniusi ajánlásai szerint csökkentenie kell a kiadásait a költségvetési hiány 3 százalék alá szorításáért.
Spontán munkabeszüntetések következhetnek
Az egészségügyi rendszert sújtja leginkább a jövő évi megszorító intézkedéseket részletező „salátarendelet” a közalkalmazotti bérek befagyasztása miatt – nyilatkozta a háromoldalú érdekegyeztető tanács szombati ülése utáni sajtótájékoztatóján Gabriel Predica. Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség alelnöke emlékeztetett arra, hogy az ágazatban biztosítani kell az ellátás folyamatosságát, ezért az orvosoknak, asszisztenseknek és ápolóknak ügyeleti kötelezettségük van. Csakhogy a fizetés részét képező ügyeleti díj 2018 januárja óta változatlan. „A mi szempontunkból az elfogadás előtt álló sürgősségi rendelet az infláció miatt a bérek csökkentését jelenti” – mondta a szakszervezeti vezető.
Beszámolója szerint Gabriel Predica ezzel érvelt a háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén is, amire a miniszterelnök azzal reagált, hogy az egészségügyben idén 24,4 százalékkal emelkedtek a fizetések. A szakszervezeti vezető szerint azonban csak az alapbérek nőttek ebben az arányban, a nettó fizetés összegének emelkedése valójában csak 10 százalék körüli volt. „Mi azt kérjük, hogy jövőre legalább az infláció mértékével növekedjenek a bérek az egészségügyben” – szögezte le.
Gabriel Predica szerint általános sztrájkra nem kell számítani, de „spontán munkabeszüntetéseket” elképzelhetőnek tart az egészségügyben, ha a kormány az érdekegyeztető tanács ülésén bemutatott formában fogadja el a „salátarendeletet”. A sajtótájékoztatón jelen lévő Bogdan Hossu, az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke szintén tiltakozásokat helyezett kilátásba.
