De vegyük sorra az eseményeket. A választások éve Európában azzal kezdődött, hogy Novák Katalin magyar államelnök aláírta egy pedofilt támogató személy kegyelmi kérvényét, ami februárban kiderült és emiatt aztán lemondott. Ennek nagyon örvendtek Romániában is azok, akik kifogásolták, hogy állandóan ide jön és olyanokat posztol a Facebookján, hogy: Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!, meg hogy: Isten áldja meg a magyarokat! A román külügy tiltakozott is az effajta megnyilvánulások ellen. De aztán megoldódni látszottak a gondok, mert a magyar parlament új köztársági elnököt választott, Sulyok Tamást, aki remélhetőleg nem jár majd annyit ide, mint elődje. (Bár félő, hogy Orbán Viktor idén is Tusnádra jön, ahogy szokott, és hiába hívják fel figyelmét rá, mégis nem megfelelően beszél.)

De ennél fontosabb dolog volt az, hogy márciusban Oroszországban újraválasztották elnöknek Putyint. Neki aztán van ám gyakorlata országa vezetésében, mert 25 évig egyfolytában elnök volt, és most is elsöprő többséggel választották újra. A világ egyik legerősebb emberének tartják a kínai Hszi Csin-pinggel és az amerikai elnökkel együtt.

Hszi Csin-ping szintén régi motoros, mert 2012 óta Kína elnöke és amíg az marad, odahaza senki sem nézheti ferde szemmel őt. Nem tudom, hogy őt és Putyint is miért nem választják meg egész életükre elnöknek, ahogy a mi volt elnökünket, Ceaușescut (99,99 százalékkal)? Lehet azért, mert Ceaușescut is a végén le kellett lőni, mert másképp nem lehetett tőle megszabadulni, ezt pedig (mármint hogy lelőjék) sem a kínai, sem az orosz elnök nem akarja. Sajnos az Amerikai Egyesült Államokban nem lehet, csak két ciklusra megválasztani ugyanazt az elnököt. Most Donald Trumpot újraválasztották, bár nagyon sokan féltek attól, hogyha ő lesz az elnök, akkor vége víg Andrásnak és a demokráciának Amerikában. Az a helyzet, hogy ott nincs külön alkotmánybíróság (csak Legfelsőbb Bíróság), mint nálunk, és biztosan azért nem tudták megsemmisíteni a választás eredményét vagy kizárni a jelöltségből Trumpot.

Az Európai Unió és tagállamai vezetőinek döntő többsége mind a másik jelöltnek, Kamala Harrisnak szurkolt, miután a mostani elnökről, Joe Bidenről kiderült, hogy már elnökjelöltnek sem jó, nemhogy elnöknek, mert szemmel láthatóan szenilis, ami – különben – egyáltalán nem akadályozta őt abban, hogy eljátssza a világ legerősebb emberének szerepét.

Romániában is az úgynevezett demokraták, az újságírók és a média nagy része szintén Kamala Harris győzelmére tett fel mindent. Most történik a pálfordulás, és az európai politikusok már fél szájjal csókolgatják, a románok két nyelvvel nyalják Trump hátsó felét. De igen előreugrottam az időben, mert júniusban esett meg az európai parlamenti választás. Nálunk a szavazatok 48,55 százalékát két hős kormánypártunk (PSD és PNL) szerezte meg. Ezért volt nagy az arcra esés a parlamenti választásokon és az elnökválasztás első fordulójának eredményeit látva, mert ott halotthalványan szerepeltek.

Șoșoacă asszony is EP-képviselő lett, és itthoni nagy előadásait immáron ott mutathatta be nemzeti viseletben. Az AUR 14,93 százalékot szerzett, úgyhogy lesz aki megvédje a hazát Brüsszelben is. De jól szerepeltünk mi, romániai magyarok is, két képviselőnk jutott be az EP-be, így lesz aki tovább foglalkozzon az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak törvénybe iktatásával, a Minority SafePack több mint egymillió aláírójával, habár az unió döntéshozóit mindez nem nagyon érdekli.

Magyarországon az EP-választásokon ugyan a Fidesz nyert 44,82 százalékkal de közben kezdett áradni a TISZA (mármint a hasonnevű párt, 29,6 százalékkal) egy magyarral, Magyar Péterrel az élen.

Minden jó, ha (az év) vége jó. Van új kormányunk az új esztendőben, miután éppen kormányok buktak Francia- és Németországban is. De ezekről majd egy következő alkalommal.

Fotó: Facebook / Donald J. Trump