Azt jósolják a klímakutatók, hogy ha nem korlátozzuk a globális felmelegedést, annak még ebben a században súlyos és visszafordíthatatlan következményei lesznek. Nő a természeti katasztrófák: hurrikánok, árvizek, aszályos időszakok és helyek száma is. Pedig a múlt évben sem szűkölködtünk ezekben. 2024 a természeti katasztrófák éve is volt. Az ezek által okozott kár 229 milliárd dollárra rúgott, és körülbelül 2000 ember halálát okozta. Amerikában a Helene hurrikán tombolt, de oda jutottunk, hogy a hurrikánokat már nem csak nőkről nevezik el, mert biztosan nincs azok megnevezésére elég női név. Aztán meg az egyenjogúságot követelve a férfiak is kérhették, hogy férfinevekre keresztelhessék a hurrikánokat, viharokat. Így Európában a férfias Boris vihar legalább 26 ember életét követelte és ötmilliárd dollárnyi kárt okozott. Tőlünk nyugatabbra árvizek tomboltak, nálunk a szárazság. Máshol a bozót- és erdőtüzek. A tűzvészekből idénre is maradt, például Kaliforniában.

Eleget ösztönzik az államokat, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást, mert az növeli a Föld légkörének további felmelegedését (üvegházhatás). Európa ebben élen jár, míg a legnagyobb légkörszennyező országok, mint Kína, India és az Egyesült Államok, nem annyira. Különben történelmileg a legnagyobb kibocsátó az Egyesült Államok, amely az ipari forradalom óta 422 milliárd tonna szén-dioxidot eregetett a levegőbe. A szén-dioxidot a föld, az erdők és óceánok nyelik el. Az erdőket szorgalmasan irtják, az óceánokat önfeledten szennyezik az emberek.

Európában óvják a környezetet, és jó módszer az, hogy rávezetik a fogyasztókat az önkorlátozásra, ha emelik az energiahordozók árát, amit nem nehéz megvalósítani. Ha drága, akkor az emberek kevesebb gázt és villanyt fogyasztanak. Ha ilyen-olyan ürüggyel nem hoznak gázt be Európába, az aztán szépen felviszi annak árát, és ha drága, nem égetjük potyára, nem szennyezzük a légkört.

A végén még bevezetik az elfeledett Ceaușescu-módszert, aminek az volt a lényege, hogy hol áram, hol fűtés nem volt (illetve, mint a mesében: hol volt, hol nem volt), és a kondukátor azt mondta, hogy vegyenek fel az emberek egy szvetterrel többet. Ez az egyén felmelegedéséhez járult hozzá, és nem a globális felmelegedéshez.

A tengerek vizének hőmérséklete is egyre magasabb, úgy hogy legjobb, ha télen nem fürdünk sokat a fürdőszobában meleg vízben. Ezt nyáron be tudjuk pótolni a meleg tengerekben való fürdőzéssel.

Különben a zöldenergia használata is fokozódik, például a nap- és szélenergiáé. (Bár sokszor nem süt a nap vagy nem fúj a szél.)

Az elektromos autókra is nagy jövő vár. De azért, hogy az ember egy elektromos autóval tőlünk télen Bukarestbe utazhasson, ki kellene találni valamiféle mozgó töltőállomásokat, és oda telepíteni a Prahova völgyébe, mert ha öt-hat órát kell az úton tölteni, akkor az akkumulátorokat is fel kell tölteni, és ráadásul fűteni is kellene.

A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) már a tavaly is hódított, és még nagy jövő áll előtte. Így remény van arra, hogy a sokak számára megerőltető szellemi munkát a mesterséges intelligencia végezze. Az oktattatást is digitalizálják, és így nem kell megtiltani, hogy a gyerekek az iskolában okostelefont használjanak, sőt, azt majd kötelezően és állandóan kell nyomogatniuk. Fejlődik a robotika, így remélhetőleg a háziasszonyok munkája is könnyebbé válik. A házat műkutya őrzi, amit nem kell beoltatni veszettség ellen, a lakásban robot takarít, és az neveli a gyerekeket is. Minden munkát nemsokára a robotok fognak végezni. Csak azt nem lehet tudni, hogy fizikai munka egyáltalán lesz-e, és a programozókon kívül kik fognak szellemi munkát végezni. Az MI még az írók, a zeneszerzők és a művészek munkáját is tudja helyettesíteni.

Lehet, már nekem sem kell megírnom a múlt hét eseményeit, mert rábízhatom a mesterséges intelligenciára. Csak azt nem tudom, hogy akkor nem fognak-e sokan unatkozni, ha mindent helyettünk elvégeznek a robotok és az MI. Vajon nem lustulunk-butulunk el? Ha máris nem lennénk ilyen állapotban…

Fűtés helyett vegyünk fel még egy szvettert. Fotó: Háromszék