Ha az európai keresztény emberek elhagyják őrhelyeiket, akkor az európai keresztény egyházak és az európai demokratikus nemzeti államok egyaránt elbuknak, elvész a keresztény vallásszabadság és az európai politikai demokrácia is – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke tegnap Tordán a vallásszabadság napján tartott emlékünnepségen.
Tordán tegnap ünnepi istentisztelettel emlékeztek az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott határozatára, amely Európában először foglalta törvénybe a lelkiismeret szabadságát. Kövér László felemelő érzésnek nevezte, hogy az Országgyűlés nevében felszólalhat Tordán. Emlékeztetett: itt 457 éve az erdélyi országgyűlés „olyan új szabadságeszményt fogalmazott meg és emelt törvényerőre, amellyel új fejezetet nyitott Európa keresztény kultúrtörténetében”.
Rámutatott: minden népnek megvannak az éltető eszményei, amelyekkel gazdagíthatja a világot, és „a vallásszabadság kora újkori magyar eszményét” Tordán fogalmazták meg. Továbbá „a modern kori politikai szabadság magyar eszményét” 1852-ben Kossuth Lajos fogalmazta meg, aki kijelentette: „Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével. Ez a demokrácia. És ez korunk szellemének uralkodó irányzata.” Kövér László kifejtette: mindkét magyar szabadságeszményben van egy alapvető, mély azonosság: a közösség fogalma. A tordai vallási szabadságeszmény alanya a közösség, a tordai országgyűlés a prédikátor megválasztásának jogát a helyi közösségekre ruházta. Ehhez hasonlóan a magyar politikai szabadságeszmény is a népet mint közösséget teszi a demokrácia alanyává – mondta. „A modern egyetemes emberi jogként elismert egyéni lelkiismereti és vallásszabadság, illetve az általános választójog mint politikai szabadságjog történeti fundamentumában tagadhatatlanul benne vannak a vallási és politikai szabadság ezen magyar eszményeinek építőkövei” – hangsúlyozta.
Beszédében rámutatott: a magyarok a történelem során megtanulták, hogy eszmények nélkül nem lehet, illúziókban pedig nem szabad élni, és a kereszténység helyzetét, az európai szabadságot illetően sincsenek illúzióik. „Európában tombol az antikrisztusi szellem, a dekrisztianizáció. Arra akarják rávenni az európai embereket, hogy utasítsák vissza Isten ajándékát, a hitet, azaz legyenek gyökértelenek, talajtalanok, és adják fel legerősebb politikai önvédelmi eszközüket, az európai demokráciát is” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke, arra intve a jelenlévőket, hogy ne a politika elszenvedői legyenek, hanem annak alakítói. Kijelentette: „ha a történelem ura az egykori erdélyi törvényhozókéhoz hasonló előrelátással és bölcsességgel ruházza fel a magyarokat, románokat és más közép-európai népeket, megvédik szabadságeszményeiket, hitüket és államaikat”.
A tordai unitárius templomban tartott ünnepi istentiszteleten Józsa István Lajos házigazda lelkész imája után Kovács Sándor teológiai tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora hirdette az igét. Rámutatott: 1568-ben Tordán nem az egyén, hanem a közösség azon jogát erősítették meg, hogy Isten igéjét szabadon hallgathassa. Aláhúzta: a tordai örökségből tudni kell meríteni, hogy a tolerancia nem a hit feladása, hanem annak tanúságtétele.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke azért adott hálát, hogy a magyar Országgyűlés méltó volt elődjéhez, és a vallásszabadság napját az egész magyar nemzet ünnepévé nyilvánította. Aláhúzta: „az isteni igazság” világosodott meg az erdélyi rendekben, amikor a vallásszabadság törvényét megalkották.
Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a protestáns egyházak nevében szólva emlékeztetett: sok ideig Erdély is a hitvitáktól volt hangos, de népei idővel rájöttek, csak együtt van esély megküzdeni a kihívásokkal és olyan jövőt építeni, melyben mindenkinek helye van. Rámutatott: „a tordai országgyűlési határozat nemcsak a múlt dicső emléke, hanem a jövő záloga is”.
