ÁPRILIS

Szerkezeti bajok. Bár a GDP és a termelékenység növekedését tekintve Románia az utóbbi évtizedben az uniós országok élvonalába küzdötte magát, a gazdaság szerkezetében bekövetkezett mélyreható változások elmaradása jelentősen befolyásolja a növekedés jellegét – fogalmaztuk meg összehasonlító számadatokkal alátámasztva egy tanulmány nyomán. Ezért a versenyképesség szempontjából az ország teljesítménye elmarad a szomszédos országokhoz képest.
Tízmilliárdos havi nyugdíjkassza. Március végén 4 752 548 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3890-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2247 lej volt – ismertette az Országos Nyugdíjpénztár, amely szerint a nyugdíjkiadások teljes összege az év harmadik hónapjában 10,68 milliárd lej volt.
Üzleti tervek versenye. Harmadik alkalommal szervezték meg Kézdivásárhelyen a középiskolás diákok számára az Üzleti tervek versenyét. A vetélkedő lényege, hogy már zsenge korban tudatosodjon a vállalkozás, a tenni akarás fontossága. A kiírás iránt töretlen az érdeklődés, a Vigadó Művelődési Központban a döntőbe jutott tíz csapat mutathatta be elképzeléseit.
Új erdészeti törvény. A zágoni magánerdészet vezetője, Porzsolt Levente segítségével ismertettük az új erdészeti törvény néhány fontos előírását. Egyebek mellett az ország erdőterületeinek csaknem felén tilos lesz a tarvágás: az eddig csak a nemzeti parkokra vonatkozó tilalmat kiterjesztik a natúrparkokra és valamennyi Natura 2000 természetvédelmi területre.
Katonai kiadások bővülése. Világszerte történelmi csúcsot értek el a védelmi költségvetések összegei a 2023-as esztendőben. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint összesen 2440 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra az emberiség, ami 6,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2009 óta ez a legnagyobb éves növekedés.
 

MÁJUS

Az infláció nyertese. A 2022-ben indult inflációs folyamatokat, illetve az áremelést meghatározó tényezők alapján a román kormány volt ezen történések legnagyobb nyertese, hiszen a 2023-as költségvetési bevételek 61 milliárd lejes növekedéséből összesen 45 milliárd származott az árak emelkedéséből – közöltük egy tanulmány alapján.
Cégfelszámolások. Éves összevetésben 14,66 százalékkal nőtt a cégfelszámolások száma az év első negyedévében Romániában, és 6,78 százalékkal kevesebb gazdasági társaságot hoztak létre – közölte az Országos Cégnyilvántartó. 2024 első három hónapjában 12 279 céget számoltak fel, míg az előző év azonos időszakában 10 709-et.
Látványpékség. Korszerűen felszerelt gyárépülettel gyarapodott Sepsiszentgyörgy: felavatták a Diószegi Pékség új épületét, ahol az ismert cég mintegy 225 alkalmazottja végzi majd munkáját. A többmillió eurós beruházást a magyar kormány támogatta.
Kedvezmény az adócsalóknak. Egy jogszabálymódosítás révén azok az adófizetők, akik kevesebb mint egymillió euró (korábban ez a szám 100 ezer euró volt) kárt okoztak adóelkerüléssel az államnak, megúszhatják a börtönt, amennyiben hajlandóak kamatostól megtéríteni a költségvetési kárt.
Területalapú támogatások. Ismertettük a növénytermesztésben és állattartásban igényelhető támogatásokat. Az április 4. és június 12. közötti időszakban országos szinten 730 395 mezőgazdász tett le támogatási kérést összesen 9 962 885 hektárra. Kovászna megyében 11 656 támogatást igénylő kérést nyújtottak be a gazdák, 115 147 hektárra.
Éledező turizmus. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület és a Visit Covasna a háromszéki érdekelt vállalkozásokkal közösen konferencián tekintette át az ágazat helyzetét. Megállapították, a helyi turizmus már jócskán túlszárnyalta a világjárvány előtti számokat, ám ahhoz, hogy a turizmus a lehetőségek súlyához mérten legyen jelen a megye gazdaságában, még sok a tennivaló. Számszerűen 2023-ban 172 ezer turista érkezett hivatalosan a megyébe, ez negyedével több, mint a járvány előtti évben, és 635 ezer vendégéjszakát eredményezett a megye szálláshelyein.
Helyi csekély értékű támogatás. A tizenegy éve az országban elsőként Sepsiszentgyörgyön indított önkormányzati kezdeményezés, mely segítségével a helyi vállalkozásoknak nyújtott de minimis (csekély értékű) támogatást a város, sikeresnek bizonyult – állapították meg a kezdeményezők –, hiszen a jogosultak kétharmada élt az ingatlanadó-visszaigénylés lehetőségével. Miután a jogi személyek ingatlanadóját a maximális szintre emelték, mintegy 6 millió euró pluszbevétele származott a városnak, amiből 2,3 millió eurót térítettek vissza. Továbbá a szépmezői ipari parkban megtelepedő vállalkozásoknak nyújtanak legtöbb százezer eurós támogatást, ez eddig 1,6 millió eurós össztámogatást jelentett, a koronavírus-járvány idején indított szintén de minimis jellegű önkormányzati segítséggel összesen kétmillió euró támogatást osztottak szét.
Életszínvonal. Románia vásárló­erő-paritáson (PPP) számolva az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP) tekintetében az Európai Unió átlagához képest 77–78 százalékot ért el, ezzel megelőzve Magyarországot és Görögországot (mindkettő esetében 67 százalékot mértek). Az országon belüli régiós különbségek nagyok, Háromszék a középmezőnyben helyezkedik el.
Bérköltség. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban Romániában a bérköltség 16,1 százalékkal növekedett az előző esztendőhöz képest, az órabér országos átlagban elérte a 11 eurót. Ezzel még mindig Európa sereghajtói közé tartozunk.
Veszteséges repülőtér. A Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér 2023. évi pénzügyi mérlege szerint a repülőtér 1,572 millió lej veszteséget könyvelt el.
 

JÚNIUS

Minimálbér-emelés. 12 százalékkal emeli a minimálbért a kormány. A július 1-jén hatályba lépő rendelet értelmében az országos bruttó minimálbér 3300 lejről 3700 lejre emelkedik. Ebből 300 lej adómentes (az emelés előtt 200 volt az), így hát júliustól 2363 lejt kap kézbe a munkavállaló, 284 lejjel többet, mint az emelés előtt. A munkaügyi minisztérium szerint 760 000 munkavállaló (az alkalmazottak 14 százaléka) dolgozik minimálbérért, de az emelés 1,871 millió munkavállalót érint; a rendelet a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatra nem vonatkozik, ezekről külön törvény rendelkezik.
Tízezer Háromszék. Megjelent lapunk tízezredik lapszáma. Az eseményt ünnepi számmal és szabadtéri laptalálkozóval ünnepeltük meg.
Gyárbezárás. Döntés született a sepsiszentgyörgyi Ready Garment Technology Románia Kft., ismertebb nevén az RGT nadrággyár bezárásáról. A mintegy két éve csődeljárás alatt lévő cég 2018 óta veszteséges, az eljárás folyamán átszervezéssel nem sikerült megmenteni. A pénzügyminisztérium honlapján szereplő adatok szerint a cég tartozása 2023-ban csaknem 70 millió lejre rúgott, a vállalat 366 alkalmazottat foglalkoztatott. Az alkalmazottak száma folyamatosan apadt, 2015-ben még ezernél több dolgozójuk volt.
Spórlás. Felhívást tett közzé a Közüzemek Rt. regionális vízszolgálató, melyben arra kéri a háromszéki fogyasztókat, hogy a szárazságra való tekintettel ne használják az ivóvizet kertek, veteményesek locsolására, medencék feltöltésére, illetve építkezési munkálatokhoz.
Messze még az euró. Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derült ki az Európai Bizottság jelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálták, hiszen nem teljesíti sem az árstabilitási, sem az államháztartásra vonatkozó kritériumot, mint ahogyan a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó és az árfolyam-kritériumot sem.
Elektronikus áfabevallás. Marcel Boloș pénzügyminiszter bejelentette, hogy augusztus 1-jén hatályba lép az elektronikus áfabevallás (e-áfa), amivel az adócsalást kívánják csökkenteni. A cégvezetők és pénzügyi szakemberek azonban úgy látják, hogy az új intézkedésekkel – amelyekre senki sincs felkészülve, hiszen a tervezet kapcsán valós társadalmi egyeztetés nem zajlott, azt az érintettek sem értik még egészen – az adóhatóság a saját felelősségét hárítja át a vállalkozókra, akiket egységesen adócsalóként kezel.