Számottevően csökkent tavaly a Környezetvédelmi Ügynökséghez beérkezett, vadkárral kapcsolatos igénylések száma, amint a kifizetett kártérítések összege is jelentősen zsugorodott 2023-hoz képest – jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Gheorghe Neagu. Az állami hivatal megyei kirendeltségének vezetője szerint a változás a veszélyes, a településekre bejáró nagyvadak esetében alkalmazható sürgősségi beavatkozásnak, valamint a tavalytól a medvék esetében érvényes állományszabályozási vadászati kvótának tudható be elsősorban. A hivatalos adatok szerint Háromszéken 2024-ben hatvankilenc egyeddel csökkent a medvepopuláció, a legtöbbet kilőtték, illetve kilenc balesetben pusztult el.
Gheorghe Neagu szerint túlzás azt állítani, hogy a medveprobléma megoldódott volna, hiszen a becslések továbbra is 2200 felettire teszik az egyedszámot Kovászna megyében, de az egyértelműen látszik, hogy a sürgősségi beavatkozást, valamint az állományszabályozási kvótát bevezető jogszabályok éreztetik hatásukat. Meglátása szerint ennek tudható be, hogy tavaly nagyjából felére csökkent az elpusztított termény és a megölt haszonállatok után kifizetett kártérítések összege. Míg 2023-ban több mint egymillió lejt törlesztettek az igénylések alapján, 2024-ben ez az összeg 585 ezer lejre csökkent. Az apadás nem csak a kártérítések összegénél érzékelhető, hanem a káresetek számánál is. 2023-ban 335 esetről érkezett jelentés hozzájuk, tavaly ez a szám 207-re csökkent. A legtöbb kárt medvék okozták, a tavalyi 207-ből is 193 alkalommal ezek a nagyvadak garázdálkodtak, míg a fennmaradó 14 esetben farkasok öltek juhokat. A legnagyobb pusztítást tavaly is a szárnyasok között vitték végbe (közel 250 állatot öltek meg), illetve a juhok között, de elég magas volt a megölt szarvasmarhák száma is, összesen 61. Az előző évekhez képest 2024-ben nagyon kevés méhkaptárt dúltak fel – sorolta az igazgató.
Összehasonlításképp Neagu azt is ismertette, hogy utoljára 2020-ban volt ilyen alacsony a medvék által okozott károkozási esetek száma, akkor 194-et jelentettek az ügynökségnél, míg a 2023-as számhoz hasonlót, azaz 330 fölöttit 2021-ben. Ami a mezőgazdasági terményekben esett (és bejelentett) károkat illeti, itt is jelentős csökkenés figyelhető meg a kukorica esetében: míg 2023-ban 80 hektáron tettek tönkre terményt a medvék, tavaly kevesebb mint 17 hektáron. Ember elleni támadás ugyanakkor tavaly kettő fordult elő, egy Bölönben, a másik Uzon község területén, mindkét esetben juhászok voltak az áldozatok. A bölönit a törvény által előírtak szerint kártérítették, a másik esetben az érintett nem jelentkezett.
Gheorghe Neagu. Fotó: Nagy D. István
Az igazgató a továbbiakban a veszélyes példányok elleni sürgősségi beavatkozások, az állományszabályozási kvóta kapcsán, illetve a balesetekben (vasúti és közúti) elpusztult medvékről közölt adatokat. Eszerint tavaly összesen 60 nagyvad pusztult el Háromszéken, ebből 54-et a kvóta alapján lőttek ki, egyet egy még 2023-ban jóváhagyott sürgősségi beavatkozási engedély alapján, további öt pedig a településekre bejáró veszélyes egyed volt, melyeket szintén ki kellett lőni. Utóbbiakat Bálványoson, Kovásznán, Nagybaconban, Kézdiszenléleken és Gelencén kellett több alkalommal elűzni a településekről, majd kilőni. Vasúti vagy közúti balesetekben ugyanakkor további kilenc állat pusztult el 2024-ben. Szintén tavaly két veszélyes példányt befogtak és áttelepítettek. Az igazgató megismételte korábbi meglátását, miszerint az áttelepítésről már többször bebizonyosodott, hogy nem megoldás, az állatok visszatérnek. Gheorghe Neagu azt is elmondta, hogy 2011 és 2024 között összesen 311 medvét lőttek ki állományszabályozási alapon Háromszéken, a sürgősségi beavatkozást lehetővé tevő rendelet 2021-es megjelenése óta további 15 veszélyesnek számító példányt, ebből ötöt tavaly. Balesetekben szintén 2011 óta összesen 113 példány pusztult el, a legtöbb 2019-ben és 2023-ban, előbbi évben 18, míg utóbbiban 15 állat vált áldozattá ilyen módon.
Az intézményvezető arra is kitért, hogy remélik, az idénre érvényes, szintén 54 példány kilövését lehetővé tévő kvótát sikerül alkalmazni. Egyelőre egy engedélyt sem bocsátottak ki a vadásztársaságoknak, mivel nem érkeztek igénylések, a medveszezon ugyanis inkább őszre esik. A kilövési kvóta kapcsán egy brassói civil szervezet, a Visszaélések Elleni Küzdelemért Egyesület (ACA) tavaly perbe hívta a megyei ügynökséget. A brassói törvényszék a civil szervezet keresetét elutasította, ezt követően a Brassói Ítélőtáblához fellebbeztek. Az ítélethirdetés a napokban várható, remélik, a bíróság nem hagyja jóvá a szervezet kérését, hogy függesszék fel a prevenciós és beavatkozási kvóta alapján kiadott medvekilövési engedélyeket. Ami a veszélyes példányokat illeti, jelenleg egy vadról tudnak, amely Előpatakon jár be egy farmra, két tehenet már megölt.
Gheorghe Neagu azt is jelezte, hogy a megyei medveállomány becsléseken alapuló felmérése márciusban zárul, tavaly 2263 példányt tartottak számon ezzel a módszerrel.
