Ciolacu szerint az egyeztetésen azokról a költségvetési mutatókról tárgyaltak, amelyeket a pénzügyminiszter a mai kormányülésen fog ismertetni, illetve készült egy ütemterv is a büdzsé elfogadásáról. A miniszterelnök jelezte, „világosan leszögezték”, hogy a kormánynak a hónap végéig el kell fogadnia a költségvetési törvény tervezetét, amelyet aztán a parlament elé terjesztenek, hogy az a februárban kezdődő új ülésszak első hetén szavazzon róla.

Marcel Ciolacu hangsúlyozta, tartani fogják az Európai Bizottsággal kötött megállapodásban is szereplő 7 százalékos GDP-arányos hiánycélt, és a bruttó hazai termék 7 százalékát tervezik beruházásokra fordítani. Az erre szánt összeg a tavalyi 120 milliárd lejről idén 132 milliárd lejre nő.

A kormányfő hangsúlyozta, korábbi ígéretének megfelelően a kormány „az év elején” egyszeri nyugdíj-kiegészítést nyújt a kisnyugdíjasoknak, a nyugdíjak szeptembertől esedékes indexálásáról pedig a költségvetés végrehajtásának függvényében döntenek majd, az első kiigazításkor. Az elsődleges szempont az lesz, hogy ez ne legyen kihatással a beruházásokra, különösképpen az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplőkre – magyarázta.

Ciolacu beszélt arról is, hogy miután az államkassza bevételei éveken át GDP-arányosan 27 százalék körül alakultak, 2024-ben a legutóbbi becslések szerint elérték a 29,6 százalékot és a végleges adatok alapján meghaladhatják a 30 százalékot. Erre az évre 29,6 százalékot tűzött ki célul a pénzügyminisztérium – tette hozzá.

A kormányfő hangsúlyozta, az idei költségvetés kidolgozásakor nem számolnak adóemelésekkel. Emlékeztetett, hogy az év elején elfogadott salátarendelet megszüntet bizonyos adókedvezményeket, de ezeken túlmenően bármilyen új intézkedésről döntenek az adóügyi reform keretében, az csak 2026-tól léphet hatályba. Leszögezte, nem fogják növelni az áfát idén.

Megvalósítható bevételekre alapoznak

Tánczos Barna tárcavezető az egyeztetést követően kijelentette, a pénzügyminisztérium a 2025-ös költségvetés kidolgozásakor óvatosan jár el, és csak megvalósítható bevételekkel számol. Az RMDSZ politikusa az idei év fő kihívásnak azt nevezte, hogy 2025 végére a költségvetési hiány ne haladja meg a 7 százalékot, s mint emlékeztetett, ez a vállalás az Európai Bizottsághoz benyújtott deficitcsökkentési tervben is szerepel, ezért gondoskodni fog arról, hogy ezt a vállalást teljesítsük – jelentette ki.

Tánczos elmondta, arra törekednek, hogy a 2025-ös büdzsé alapozza meg a következő évek államháztartását is. Ennek megfelelően nem csökkenteni, hanem növelni fogják a deficit terhére a közberuházásokra fordított kiadásokat, amelyek idén meghaladhatják a 130 milliárd lejt. Rámutatott, a pénzügyminisztérium a miniszterelnökkel folytatott egyeztetések alapján elvégzi az utolsó számításokat, és a kormány elé terjeszti a költségvetés tervezetének benyújtása előtt jóváhagyandó mutatókat.

Elmondta, hogy az idei költségvetés a 2024-es szinten tartja az oktatás és a közalkalmazotti bérek finanszírozását. Védelemre a GDP 2 százalékát fordítják, egyrészt azért, mert Románia már aláírt szerződéseket bizonyos stratégiai beruházásokról, másrészt az ország kötelezettségvállalásait tiszteletben kell tartani – magyarázta Tánczos, hozzátéve, hogy nem feledkeznek meg a mezőgazdasági és a gazdasági minisztériumról sem. Beszélt arról is, hogy 2025 a helyi önkormányzatok szempontjából is a szolidaritás éve lesz. Létrehoznak ugyanis egy országos szolidaritási alapot, „amelybe mindenki befizet”, hogy segítse a kis településeket a minimális célkitűzéseik elérésében és a lakosság számára szükséges szolgáltatások biztosításában.