A legfelsőbb bíróság múlt pénteken elutasította Călin Georgescu és a Koalíció a Jogállamiság Védelméért által az elnökválasztás érvénytelenítése ügyében benyújtott fellebbezést. Közben a hozzá hasonló hazafiak tüntetgetnek.
Kelemen Hunor szerint Călin Georgescu „a régi rendszer embere” a diktatúra titkosszolgálatába, a Securitatéba volt bekötve. Érdekes módon ezt pontosan egy magyarnak kellett megszellőztetnie, miközben a két nagy párt, a PSD és PNL főnökei, Ciolacu és Bolojan hallgattak erről, mint a sír. Sírhatnak most a magyarok, mert a Kelemen-nyilatkozat miatt nekiesett az RMDSZ-nek Georgescu is. Azt mondta, hogy az egy „lakótelepi egyesület, amelyet vizsgálat alá kellene vonni”. Aztán azt is sugallta, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező Tánczos Barna nem tölthetné be a pénzügyminiszteri tárcavezetői posztot Romániában.
Ha tömve volna az államkassza, akkor biztosan nem bízták volna a pénzügyeket Tánczosra. De így, mivel korábban a kormány megfúrta és nem maradt a kasszában semmi pénz, Tánczos nem tudja kiüríteni vagy Magyarország kezére játszani. Vigyázni kell, mert a magyarok mindenre képesek. Hát nem meg akarja venni a német energiavállalattól, az E.ON-tól a magyar MVM a többségi tulajdonrészt?! Még az üzlet megkötésének hivatalos bejegyzése előtt beindult a hangulatkeltés, és aztán az AUR beadványban szólította fel a versenytanácsot, hogy érvénytelenítse az ügyletet, mert szerintük kockázatot jelentene, ha az E.ON részesedése az „Oroszországgal jó viszonyt ápoló Magyarország” kezére kerülne. A kormányban a magyarokkal együtt csücsülő liberális energiaügyi miniszter, Sebastian Burduja szerint a megállapodás a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül, amely nemzetbiztonsági okokból megakadályozhatja az üzlet létrejöttét.
Sajnos a CSAT-ban – amely csak egyhangú döntést hozhat –, részt vesz a magyar „lakótelepi” politikus, Tánczos, így minden rosszra és az üzlet létrejöttére is lehet elméletileg számítani. Hát mit gondolnak a magyarok? Netán azt, hogy miután az EU Tanácsának soros elnöksége alatt támogatták Románia schengeni csatlakozását, hálából nem fogják támadni őket? Hát nem volt elég egy fél év, hogy elnézőek voltak velük szemben? Nem ismerik a mondást, hogy jótett helyébe jót soha se várj?
Így hát a vásárellenes George Simion, az AUR elnöke bizony megérdemelné, hogy a következő elnökválasztás első fordulójában továbbjusson, és ha esetleg nem engednék ismét indulni a másik hazaffyt, Călin Georgescut, akkor még jobb eredményt fog elérni a májusi elnökválasztásokon, mint a korábbi novemberin.
Még jó, hogy megsemmisítették az elnökválasztás első fordulóját, és májusra tűzték ki az újabbakat, mert szakértői elemzés szerint azután Románia adóemelésekre kényszerülhet, hogy teljesítse a hétszázalékos költségvetési hiányt. Ha már lezajlott volna az elnökválasztás, akkor lehet, meg is valósultak volna az adóemelések január elsejétől.
Ha anyagilag jól állnánk, akkor nem adták volna a pénzügyminisztériumot Tánczos Barna kezére, de aztán majd, ha nem tudja megoldani a pénzügyi nehézségeket és megtömni pénzzel az üres államkasszát, akkor ki lehet penderíteni a kormányból őt és az RMDSZ-t. Helyette mondjuk be lehet venni a hazafias pártokat, az AUR-t, az SOS-t és a POT-ot a kormányba, választóik nagy örömére. Azok aztán megoldanák a pénzügyi gondokat is! Így könnyebben meg lehetne valósítani a területi közigazgatási újjászervezést is, amelyről a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezetet szeretne előterjeszteni, és ezért munkacsoportot is alakítottak már.
Az a helyzet, hogy a magyarok mind a „lakótelepi egyesületre” szavaztak, és nincs képviselőjük a PSD-ben, így nem tudják a munkacsoportban hallatni hangjukat. Csak Kelemen tudott megnyilatkozni és megígérte: „semmiféle közigazgatási reformot, amely az etnikai arányokat megváltoztatja, nem fogunk támogatni”. Ez megoldódik magától is, főleg a szórványban, úgy, ahogy Temes megyében is történt, ahol a legutolsó népszámlálási adatok szerint (2011-ben) 38 ezer magyar élt. (Vajon, ma hányan lehetnek?) 2001-ben még 50 ezren, 1992-ben 63 ezren vallották magukat magyarnak. De a tömböt is lehet ám szórványosítani egy jó közigazgatási reformmal.
Fotó: Facebook / Călin Georgescu