„A niceai hitvallásnak az 1700. évfordulója van ebben az évben. Az első ökumenikusan elfogadott hitvallást 325-ben írták meg, Arius ellen, aki Jézus Krisztusnak az istenségét vagy isteni természetét tagadta. Ennek a margójára íródott és épül fel az imahétnek az esténkénti témája. Ez nagyon-nagyon hasonlít az apostoli hitvallásunkhoz: van egypár megfogalmazásbeli eltérés, de alapvetően ugyanaz. Jézusnak a Mártához intézett kérdése az alapgondolata az egész imahétnek, ami így hangzik: Hiszed-e ezt? Jézus azt mondja el magáról, hogy én vagyok a feltámadás és az élet, és azt kérdezi meg Mártától, hogy te hiszed-e ezt. Ezt az egységet keressük. Az igehirdetési sorozatot egy észak-olaszországi, egy bosei monasztikus közösség fűzte fel, ahol éppen hatalmi harcok alakultak ki a világjárvány előtt és alatt, de pont a hitnek az alapján tették helyre a dolgaikat” – nyilatkozta Tordai Árpád baróti lelkipásztor.

Az imahetet Tordai Árpád szolgálata kezdte, aki A világot kormányzó Isten atyasága és gondviselése címmel tartott istentiszteletet, majd tegnap Tóth József baróti plébános A teremtett világ, mint Isten műve címmel hirdetett igét. Ma a Tamásfalván szolgáló Bacsó István lelkipásztor A fiú megtestesülése; szerdán Balla Barna (Málnás) Jézus szenvedése, halála és feltámadása; csütörtökön Nagy Gábor (Marosvásárhely, Tulipán utca) A szentlélek, az élet és öröm adója; pénteken Juhász Zoltán (Hodgya) Az egyház, a hívők közössége; szombaton Váncza Lajos (Papolc) Megkeresztelkedés az Úr halálába és feltámadásába címmel tartja igehirdetését. Az imahetet az eseménysorozat házigazdája, Tordai Árpád lelkipásztor vasárnapi, Az ország és az eljövendő élet várása címmel tartott istentisztelete zárja, amit szeretetvendégség követ.