„Csak akkor tudsz hidat építeni más közösségekkel, ha ismered az erősségeidet és gyengeségeidet, és tisztában vagy vele, hogy mit tudsz másoknak nyújtani” – hangsúlyozta Graham Bell, aki szerint Erdélyben különösen fontos a közösségek közös kulturális értékeinek pontos megfogalmazása és azok népszerűsítése. A Cultura Trust és a Magyar Reneszánsz Alapítvány igazgatója, az Europa Nostra vezetőségi tagja az MCC nyilvános eszmecseréjén osztotta meg gondolatait a sokszínű etnikai közösségek szerepéről, Erdély épített örökségének és kulturális vitalitásának alakításáról. A kolozsvári eseményen a témával kapcsolatban felszólalt dr. Radu Albu-Comănescu, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának oktatója és dr. Tamáska Máté építészetszociológus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola egyetemi tanára is.

Az interkulturális párbeszéd alapja az, hogy felismerjük, a különböző közösségek nézetei ugyanúgy igazak lehetnek, még ha első látásra eltérőnek is tűnnek. Kézzelfogható kulturális örökség pedig csak ott létezik, ahol párbeszéd folyik a közösségek között, és mindenki figyelembe veszi a másik szemszögét is – véli Graham Bell. A szakember szerint a multikulturalitás akkor működik, ha az emberek túllátnak az előítéleteiken, nyitottan és kritikusan gondolkodnak és hoznak döntéseket – ez a kulturális örökség menedzsmentjének területén különösen fontos.

Graham Bell továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a kulturális örökség nem egy statikus dolog, sőt, veszélyes annak tekinteni, hiszen az idő múlásával és az emberek szemléletének átalakulásával mindig változhat. Tamáska Máté példaként hozzátette: a ma már széles körben kedvelt 19. század végi épületekre 60–70 évvel ezelőtt még nem így tekintettek, de a múlt rendszer építészete iránti hozzáállás is egyre inkább változik – ma már több projekt is a reprezentatív épületek megőrzésén dolgozik. A világ és az emberek felfogása rohamosan változik, ezért az értékeket úgy kell megőrizni például épületek vagy történelmi helyszínek által, hogy kontinuitás alakuljon ki, és a következő generáció is megértse a múltat – vélik a szakemberek.

Kívülről nézve Erdély erőssége az organikusság, az érintetlen vidéki környezet. Az elmúlt években a térség felkapott úti céllá, a vidéki turizmus, elvonulás szimbólumává vált, a multikulturalizmus és a többnyelvűség pedig vonzerővé – véli Radu Albu-Comănescu. Sok külföldi vállalkozó érdeklődik az eldugott, idilli falvak iránt, házakat vásárolnak és újítanak fel, a befektetések pedig a helyiek szemléletét, hagyatékukhoz való hozzáállását is megváltoztatták. A szakember hangsúlyozta a helyi közösségek szerepét a kulturális értékek felismerésében és védelmében. Elmondta, a civil társadalom fontos szerepet játszik ezek megőrzésében, hiszen nyomást gyakorolhat a hatóságokra az értékmentés területén.

„Az ipari, építészeti és földrajzi tényezők megosztják Erdélyt, de ezeken a szűrőkön túl a kultúra közös. Az erdélyiség jó példa multikulturalitásra, különlegesség a régióban” – tette hozzá Radu Albu-Comănescu. A közönség kérdésére, hogy ő miként jellemezné Erdélyt, Graham Bell elmondta, Kós Károly építészete jut eszébe: dinamikus, ugyanakkor benne van a múlt és az emberek iránti figyelmesség is.

„A Transylvania Lectures sorozat keretében már három éve szervez hasznos és értékteremtő beszélgetéseket az MCC. A közönségnek lehetősége volt találkozni nemzetközi előadókkal, az akadémiai élet, gazdaság és közélet elismert véleményformálóival, témáink pedig sokoldalú területeket érintenek a technológiától a történelmen át a geopolitikáig” – nyilatkozta az eseménysorozatról Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Elmondta, ezek az alkalmak idén is szeretnék megmozgatni és közös gondolkodásra ösztönözni a napjaink aktuális kérdései és a világban zajló folyamatok iránt érdeklődőket.