Az amerikai elnök megosztotta azt a meggyőződését is, miszerint a szigeten lakók is az USA-hoz akarnak tartozni.

Kérdésre válaszolva azt mondta, fogalma sincs, Dánia milyen alapon tart igényt a szigetre, de előre is barátságtalan lépésnek nevezte, ha Koppenhága elzárkózna attól, hogy átengedje a területet.

A Financial Times úgy tudja, ez a barátságtalan lépés már meg is történt, amikor a múlt héten Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Grönlandra vonatkozó amerikai igényre nemet mondott a még be sem iktatott elnöknek. A telefonbeszélgetés ismerői közül valaki azt mondta a brit lapnak, hogy Trump ekkor hangnemet váltott, agresszív lett, lerohanta a miniszterelnököt, kemény és célzott ellenlépésekkel fenyegette Dániát.

Bár sok európai tisztviselő remélte, hogy Trump Grönlanddal kapcsolatos megjegyzései csupán tárgyalási taktikát jelentenek a NATO-n belüli nagyobb befolyás megszerzése érdekében, a Frederiksennel folytatott beszélgetés szertefoszlatta ezeket a reményeket.

„A szándék nagyon világos volt. Ők ezt akarják. A dánok most válságüzemmódban vannak” – mondta egy, a hívásról tájékoztatott személy. Egy korábbi dán tisztviselő hozzátette: „Nagyon kemény beszélgetés volt. Konkrét intézkedésekkel fenyegetőzött Dániával szemben (Trump), például célzott vámokkal”.

A másik oldalról, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hangsúlyozta: „Trump elnök világossá tette, hogy Grönland biztonsága fontos az Egyesült Államok számára, mivel Kína és Oroszország jelentős beruházásokat hajt végre az egész sarkvidéki régióban”.

A dán miniszterelnöki hivatal közölte, hogy nem ismeri el a beszélgetés névtelen források által adott értelmezését.

Múte Egede, Grönland miniszterelnöke többször hangsúlyozta, hogy a sziget lakói inkább függetlenséget akarnak, mint amerikai – vagy dán – állampolgárságot. Ugyanakkor üdvözölte az amerikai üzleti érdeklődést a bányászat és a turizmus iránt.