A jelenlegi alkotmányos berendezkedés nem tesz lehetővé egy olyan közigazgatási átszervezést, amely javítani tudná az emberek életminőségét, de egy rossz folyamat könnyen egyes önkormányzati hatáskörök visszaállamosítását hozhatja magával – véli Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy látja, a közigazgatást nem lehet csak pénzügyi szempontból kezelni, nagyon fontos előre tisztázni, milyen célt követ egy ilyen folyamat, elkerülve, hogy a decentralizáció rovására menjen. Az elöljáró ugyanakkor jelezte, az RMDSZ továbbra sem támogat olyan kezdeményezést, mely a magyar ember érdekeivel ellentétes.
Közigazgatási átszervezési terv nincs, az, hogy valaki bejelentette, létrehoz egy munkacsoportot, az annyit jelent, hogy dolgozunk rajta – szögezte le Antal Árpád. Az RMDSZ álláspontja ebben a kérdésben nem változott, azaz továbbra is úgy látják: a jelenlegi alkotmányos berendezkedés nem tesz lehetővé egy olyan közigazgatási átszervezést, amely az emberek életminőségét javítani tudná.
Antal Árpád szerint mindenekelőtt azt kell meghatározni, hogy mi a cél a közigazgatási átszervezéssel. A közigazgatás nem egy profitorientált tevékenység, nem pénzben mérik az eredményességet, hanem, hogy képes-e jó minőségű közszolgáltatásokat nyújtani az embereknek, képes-e hozzájárulni ahhoz, hogy az életminőség javuljon. Azokkal, akik arról beszélnek, hogy pénzt kéne spórolni, nem tud egyetérteni. Arról lehet tárgyalni, hogy miként lehet ugyanazt a minőséget nyújtani kevesebb pénzből vagy ugyanennyiből, mint most, jobb minőségű közszolgáltatásokat, mivel nagy eséllyel mindkettő lehetséges – fogalmazott.
Antal Árpád szerint az egyik veszély, hogy minden közigazgatási átszervezésbe bele van kódolva a lehetőség, hogy a helyi intézményeket államosítják. Azoknak a szakpolitikusoknak, önkormányzati embereknek, akik csak a saját közigazgatási egységeikig látnak, például egy nagyvárost vezetve, azoknak is érezniük kellene, hogy egy rosszul összerakott közigazgatási átszervezés eredménye az lehet, hogy adott intézményeket az állam visszavesz. És nem ez a cél. El kell ismerni, hogy Románia elindult a decentralizációs úton, ma a megyei és városi önkormányzatoknak összehasonlíthatatlanul több hatásköre, feladata, forrása, személyzete van, jóval autonómabbak, mint például Magyarországon. Ez egy pozitív folyamat eredménye, de egy rossz kezdeményezés sok mindent visszafordíthat. Ugyanakkor az RMDSZ továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy nem lesznek partnerek egy olyan elképzelésben, amely a megyék, települések, régiók magyarsága érdekeinek ellenében történne, így a megyék felszámolásában, összevonásában sem.
A polgármester szerint a jelenlegi alkotmányos berendezkedés két megoldásra ad lehetőséget, amit támogatnak. Az egyik a fejlesztési régiók átszervezése, ami viszont nem közigazgatási átszervezés. Erre az RMDSZ-nek is volt javaslata: kisebb régiók létrehozása. A másik, ami most megoldható lenne, hogy adott feladatokat a kisebb önkormányzatok közösen, összefogva lássanak el, így például egy főépítész, jegyző vagy gazdasági igazgató foglalkoztatása.
„Ami a legfontosabb, hogy az állami intézményeket kell átszervezni, rengeteg párhuzamos intézmény működik. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a prefektúrákat, ha nem is számolják fel, de mindenképp szűkítsék a hatáskörüket, a minisztériumoknak alárendelt intézményeknél csak ellenőrzési hatáskörnek kellene maradnia, és minden más kerüljön át a megyei önkormányzatokhoz. Ha ez megtörténne, akkor az egyablakos ügyintéző rendszereket is be lehetne vezetni. Ha a polgárok érdekét nézzük, és nem az államét, akkor ezt kellene meglépni” – hangsúlyozta a polgármester.
