A finnek és a svájciak a legeslegboldogabbak egy nullától tízig tartó skálán, 7,8-cal értékelik jólétüket, rögtön utánuk tündököl 7,7-es mutatóval Románia, Belgium, Ausztria és Szlovénia. Bulgária lakói érzik a legrosszabbul magukat, országuk 5,9-cel a lista végén kullog. Már korábban is jelezték, hogy a magyarok kevésbé boldogok, mint a románok. Nem tudni, hogy mi, erdélyi magyarok miként állunk ilyen szempontból, mert állítólag az erdélyiek ismerik a boldogság titkát, hiszen a legboldogabbak Brassóban és Kolozsváron az emberek. (Különben nem lehet pontosan tudni, hogy a felmérés mikor készült.)

A legboldogabbak a 16–29 éves korosztály tagjai. (Csak azt nem tudom, hogy a sok külföldre elment fiatal miért nem özönlik ezek után haza.) Utánuk a középkorúak (64 évig) következnek, a nyugdíjasok boldogsága viszont még a 7-es osztályzatot sem éri el. Lehet, hogy a felmérés még a szeptemberi nyugdíjemelések előtt készült, azért voltak szomorúbbak, de most, hogy nem volt meg a januári megígért emelés, még bánatosabbak lehetnek. A lényeg, hogy megtudtuk, boldogok vagyunk, annak ellenére, hogy azt is közölték, Románia a szegénység és társadalmi kirekesztettség szempontjából a legveszélyeztetettebb (32 százalék az európai 21,4 százalékhoz képest). 

Biztosan azért közölték mindezeket most, hogy a Romániában élők is tudatosítsák magukban, milyen jó itt élni, s ne vonuljanak az utcára mindenféle követelésekkel, hanem csakis a kisebbik nemzeti ünnepet, a kicsi egyesülést ünnepeljék. Sajnos, ezt mégsem tudták megvalósítani, így elég sok protestáló vonult utcára Jászvásáron, Focșani-ban és Bukarestben is. A nép boldogságát mérők közlésére fittyet hánytak az ünnepléseken részt vevők: Jászvásáron kifütyülték a liberális polgármestert, valamint a megyeitanács-elnököt is, és azt kiabálták, „Tolvajok!”, Árulók!”, és azt is, hogy: „Georgescu az elnök!” Az AUR szervezte megmozduláson részt vett a párt elnöke, George Simion, aki aztán Bukarestbe is elment. Focșani-ban az ünnepségeken Ilie Bolojan, a liberálisok és a szenátus elnöke vett részt, ott is voltak, akik fütyültek, mint futballbíró, amikor szabálytalankodó játékost lát. De ő nem futamodott meg a pfujolások miatt, mert már kezdett hozzászokni a protestáláshoz, hiszen volt már ilyesmiben része a szenátus folyosóin is, amikor bejelentette, hogy rendet vág a szenátus alkalmazottjai közt és csökkenti számukat kétszázzal. A szociáldemokrata Grindeanu (pártja, a PSD második embere és a kormányzásban társa emennek) megmondta szépen, hogy az újraszervezés felesleges, és jobb lesz, ha minden marad a régiben.

Bolojannak könnyű, mert ő csak most lett a liberálisok főnöke, és neki nincs olyan sok protekciósa az államapparátusban, mint a korábbiaknak, s könnyebb szívvel tudja kirúgni mások csókos pajtásait, s nem kell törődnie azzal, hogy ki kinek a pártfogoltja. Azok, akik most hiába várnak fizetséget párthűségükért, nem kapnak semmit, mert Bolojan, mint új seprű, jól kisöpri a szenátusból az adminisztratív személyzetet.

Volt némi tiltakozás a Georgescu által Bukarestben szervezett megmozduláson, de ott legalább 15 percig hóráztak is. Georgescu arra szólította fel az embereket, hogy „egyesüljenek egymással és Istennel is”. Épp ekkor egy madárraj jelent meg az égen (valószínű, hogy nem a tüntetők által eleresztett békegalambok), és a szimpatizánsok azt suttogták egymásnak, hogy égi jelet láttak. A résztvevők itt is azt kiabálták, hogy Georgescut elnöknek, majd páran azzal is megmutatták, milyen erősek, hogy bántalmazták a Digi 24 televízió tudósítóját és operatőrét s megrongálták kame­rájukat.

Nagy sikere volt a kormányszékház előtt tartott szakszervezeti megmozdulásnak, ahol az úgynevezett salátatörvény ellen tiltakoztak. Itt azzal vádolták a politikai vezetőket, hogy a hatalom megszerzése után semmivé váltak választási ígéreteik. (De mikor nincs így?)

A szakszervezetisek nem akartak együtt tüntetni a Călin Georgescu-pártiakkal, pedig az INSCOP közvélemény-kutató szerint a román választók 70 százaléka egy szélsőséges pártra szavazna és egy nacionalista jelöltet választana elnöknek.

Vajon milyen sikerrel mennek ezek akaratával szembe az alkotmánybíróság, a legfelső bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az unió „demokratái”?

Tüntetnek az AUR hívei. Fotó: Facebook / Alianța pentru Unirea Românilor - AUR