A jelentés elkészítésére decemberben Theódorosz Ruszópulosz, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke kérte fel a testületet. A dokumentumot ismertető közleményében a Velencei Bizottság előrebocsátotta: nem tartozik a hatáskörébe az elnökválasztás érvénytelenítését megalapozó tényállás elemzése vagy a román alkotmánybíróság döntésének vizsgálata. A testület emlékeztetett, hogy Theódorosz Ruszópulosz kérdése általánosságban az összehasonlító általános alkotmányjog, illetve az európai és nemzetközi normák elemzésére vonatkozott.

A Velencei Bizottság szakértői közölték: a választási ügyekkel foglalkozó szabályok kimondják, hogy „a fellebbviteli testületnek felhatalmazással kell rendelkeznie a választások megsemmisítésére, amennyiben szabálytalanságok befolyásolhatták az eredményt”. A választások érvénytelenítése azonban csak kivételes körülmények között (az ultima ratio elve alapján) engedélyezhető – hívták fel a figyelmet. Álláspontjuk szerint az alkotmánybíróságok jogkörét a választások hivatalból történő érvénytelenítésére csak kivételes körülményekre kell korlátozni, és egyértelműen szabályozni kell annak érdekében, hogy megőrizzék a választóknak a választások legitimitásába vetett bizalmát.

Lehetővé kell viszont tenni a választási eredmények megtámadását nemcsak az állam, hanem akár magánszemélyek számára is, szem előtt tartva, hogy az államnak kötelezettségei vannak a szabad választások szavatolására, beleértve a tisztességes kampányt is. A választás érvénytelenítésére vonatkozó bármely döntést pedig kellően meg kell indokolni, világosan felvázolt tényekkel, amelyek súlyos szabálytalanságokat bizonyítanak.

A jelentés szerint a kampánypropaganda általában a szólásszabadság védelme alá esik, kivéve, ha túllépi a megengedett határokat, például a politikai ellenfelekkel szembeni gyűlöletbeszéd formájában. A kampányfinanszírozásra és az átláthatóságra vonatkozó általános szabályok pedig a közösségi média platformjain terjesztett, formájukat és hatásukat tekintve újszerű online kampányokra is vonatkoznak – szögezi le a Velencei Bizottság. A testület hangsúlyozza: mivel a törvénysértések online kampányokkal és közösségi médián keresztül történő bizonyítása kihívást jelent, az ilyen ügyekben kulcsfontosságúak a jól megindokolt és átlátható döntések; a vonatkozó döntéseknek pontosan meg kell jelölniük a jogsértéseket, bizonyítékokat kell felsorakoztatniuk, és nem alapulhatnak kizárólag minősített titkosszolgálati adatokon, mivel ez nem szavatolná a szükséges átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget.

A Velencei Bizottság véleménye azért fontos, mert a román alkotmánybíróság tavaly decemberben az elnökválasztás november 24-én megtartott első fordulója eredményének érvénytelenítéséről és a teljes elnökválasztás újrakezdéséről határozott, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította: az államelnök-választás első fordulójában győztes Călin Georgescu be nem jelentett külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát, és Románia „állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.

Nyilvánosságra kell hozni az elnökválasztás érvénytelenítésének okait, nem csak azokat, amelyek a titkosítás alól feloldott dokumentumokban szerepelnek – jelentette ki Tudorel Toader volt igazságügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy a Velencei Bizottság nem határozatot hozott, hanem véleményt fogalmazott meg az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági döntésről. E vélemények nem járnak jogi következményekkel, nem kötelező erejűek, de az országok általában igazodni próbálnak hozzájuk – tette hozzá.