Egyenesbe látszik jönni a kormánykoalíció közös elnökjelöltjének az ügye: miután a PSD Országos Politikai Tanácsa megerősítette, hogy támogatja Crin Antonescu indulását a májusi államfőválasztáson, a PNL Országos Tanácsa is megszavazta ugyanezt. De vajon elég lesz ez a két döntés ahhoz, hogy többen szavazzanak rá, mint a szélsőséges kihívó(k)ra?
Crin Antonescu tíz éve eltűnt a közéletből, és ezalatt saját bevallása szerint sem foglalkozott semmivel, ami a nyilvánosság elől hosszú hetekre eltűnő Klaus Iohannis évtizede után eleve nem jó ajánlólevél. Mindketten ugyanannak a Nemzeti Liberális Pártnak voltak elnökei, amelyet mindketten a Szociáldemokrata Párt karjaiba löktek. Antonescu aktív korában sem volt különösebben népszerű: a 2009-es elnökválasztáson harmadik lett, 1,1 millió szavazattal kapott kevesebbet, mint a második fordulóban kevéssel alulmaradó Mircea Geoană, aki 2024-ben újra benevezett a cotroceni-i versenybe, ám ezúttal elég csúfosan veszített, 49,66 százalékról 6,31 százalékra esett vissza, dacára az ötévi NATO-főtitkárhelyettesi tapasztalatnak. Igaz, Antonescu mögött most felsorakozik az „Európa-párti” koalíció, csakhogy még a PNL sem egyöntetűen, a PSD-ről nem is beszélve, ahol a kongresszusnak még meg kell erősítenie a pártvezetés döntését, és ott bizony sokan fúrják a „nem saját” jelöltet, a legjobban maga a korábbi harcostárs, Victor Ponta. A PSD egykori elnöke és kormányfője (aki szintén bukott elnökjelölt) nem is titkolja, hogy maga is fontolgatja (újra)indulását, és nyíltan blamálja azt a Crin Antonescut, akivel 2011-ben úgy alakították meg a Szociál-Liberális Szövetséget (USL), hogy a PSD adja a kormányfőt, a PNL pedig az államfőt. Ígértek alkotmánymódosítást és közigazgatási átszervezést is, amihez meg is volt a kétharmados parlamenti többségük, de aztán csak egy Traian Băsescu államfő eltávolítását célzó, sikertelen puccskísérletre futotta tőlük.
Akkor, 2012 nyarán lett Crin Antonescu ideiglenes államfő, és erre a pár hétre valószínűleg csak ő emlékszik elégtétellel, elbizakodottsága, fennhéjázása ugyanis meglehetősen rossz szájízt hagyott maga után. Akkoriban több magyarellenes megnyilvánulása is volt, ezért elég furcsa, hogy épp Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javasolta a kormánykoalíció közös jelöltjének. Igaz, Antonescu azt állítja, hogy az RMDSZ szenátusi listájára szavazott a 2024-es parlamenti választáson, mert a PNL-nek nem hagyták jóvá a kizárólag férfiakból álló külföldi jelöltlistáját, ám ez lehet az egykori elvbarátoknak szánt fricska is; az biztos, hogy sok román felrója neki, sok magyart pedig aligha győzött meg ezzel a gesztussal. Ha nem áll elő egy meggyőző országprogrammal, azok, akik emlékeznek korábbi teljesítményére, csak vészhelyzetben fognak rá szavazni.
Crin Antonescu bízik abban, hogy ezúttal államfő lesz. Fotó: Facebook / Partidul Naţional Liberal