A munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek tegnap találkoztak a kormány képviselőivel. A háromoldalú érdekegyeztető tanácskozásról beszámoló kormányközlemény szerint Marcel Ciolacu kifejtette, hogy a 2025-ös költségvetés tervezete a beruházások, a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások bővülésére alapozva 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Emellett a kormány gondoskodni kíván a lakosság vásárlóerejének és életminőségének védelméről. Ennek megfelelően a várakozásaik szerint idén az átlagbér az inflációs rátát meghaladó mértékben, 6,1 százalékkal emelkedik, nőni fog a foglalkoztatottak száma, illetve megőrzik a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek energiaszámláinak kifizetéséhez nyújtott támogatások bizonyos formáit.

Az idei költségvetés tervezetét Tánczos Barna pénzügyminiszter és kormányfőhelyettes ismertette. Elmondta, hogy ez egy „józan és reális” büdzsé, amely biztosítja a makrogazdasági stabilitást és az ország pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát. Tájékoztatása szerint a deficitcsökkentési tervben vállaltaknak megfelelően a GDP-arányos költségvetési hiány nem fogja meghaladni a 7 százalékot, és a kormány folytatja a közberuházásokat a már ismert programokon – Construct Plus, Anghel Saligny, PNDL, Start up Nation – keresztül. Megjegyezte: ez az első alkalom, hogy a pénzügyminisztérium a népszámlálási adatok alapján osztotta szét az összegeket az önkormányzatok között.

A kormány közleménye szerint az érdekegyeztető tanács ülésén a költségvetési kiadások ellenőrzése, a közigazgatási reform, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok támogatása, az alacsony jövedelműek energiaszámláinak kifizetését támogató intézkedések megőrzése, az állami támogatási rendszerek és a gazdasági ágazatokat támogató mechanizmusok fenntartása került terítékre. Szóba jöttek a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket tartalmazó salátarendelet alkalmazásának hatásai is. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy a kormány a szakszervezetek észrevételeinek figyelembevételével kész módosítani bizonyos előírásokon, amikor a jogszabály a parlamentbe kerül.

Tánczos Barna pénzügyminiszter egy szerda esti tévéinterjúban azt közölte, hogy a kormány szombaton hagyja jóvá a költségvetést, a parlament pedig jövő héten vitatja meg. Hangsúlyozta, hogy a költségvetés biztosít pénzt az infrastrukturális beruházásokra, illetve a fizetések és nyugdíjak kifizetésére a 2024. novemberi szinten, és megerősítette, hogy valamennyi közintézményben csökkenteni fogják a bérköltségeket: a legtöbb intézményben 5 százalékkal, bizonyos területek – például az oktatás vagy a belügy – azonban kivételt képeznek, a védelmi minisztérium költségvetése pedig magasabb lesz, mint 2024-ben. Elmondta azt is, hogy az idei évre betervezett hitelfelvételekre szükség van a költségvetési hiány finanszírozásához, de azt is, hogy van egy hétéves ütemterv a hitelfelvétel évről évre történő csökkentésére.
 

A bölcsődeépítés folytatódik

„Személyesen garantálja” Cseke Attila fejlesztési miniszter, hogy 2025-re biztosított a bölcsődeépítési program finanszírozása. „Prioritás számunkra, hogy bölcsődéket építsünk Romániában” – szögezte le. Az Országos Beruházási Társaság számára 75 bölcsőde átadását tűzték ki célul az év végéig, ezekből eddig kilenc készült el. Cseke Attila az országos bölcsődeépítési program keretében megvalósított negyedik létesítmény avatóünnepségén vett részt Karácsonykőn. A 17,6 millió lejes beruházáshoz az EU helyreállítási alapjából biztosították a finanszírozást.
 

8,65 százalékos hiány 2024-ben

A bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetés hiánya a 2023-as 5,61 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium. Ennél magasabb deficitet csak 2009-ben, illetve a világjárvány évében, 2020-ban jegyeztek, akkor GDP-arányosan 9,5, illetve 9,2 százalék volt az államháztartási hiány. Abszolút számokban kifejezve 152,72 milliárd lejt tett ki a hiány 2024 végén, míg egy évvel korábban 90,06 milliárd lej volt. Tavaly a költségvetés bevétele 574,60 milliárd lej volt, 10,4 százalékkal több, mint 2023-ban. A kiadások 727,32 milliárd lejre rúgtak, ez nominálisan 19,1 százalékkal nagyobb összeg az előző évi kiadásoknál, és a GDP 41,22 százalékának felelt meg, a 2023-as 38,06 százalék után – olvasható a minisztérium közleményében. A 2024-es költségvetés eredetileg 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt.