Jóváhagyta a kormány szombati ülésén a 2,5 százalékos gazdasági növekedésre és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányra építő idei állami költségvetés tervezetét – jelentette ki az ülés utáni sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter.
Tánczos Barna szerint a mértékletesség jellemzi az elmúlt négy hétben kidolgozott jogszabályjavaslatot. Szerinte ez egy kiegyensúlyozott költségvetés, amely a rekordszintű beruházások mellett a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetését is biztosítja.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy 150 milliárd lejt különítettek el beruházásokra, ami a gazdasági növekedés hajtómotorja lesz. Rámutatott arra is, hogy a Románia EU-tagságának köszönhetően elérhető uniós alapok is meghatározóan hozzájárulnak majd a költségvetésben foglalt beruházásokhoz. „Fontos, hogy ezt az egyensúlyt tudjuk tartani a következő hét évben is, amely alatt 3 százalékra kell csökkentenünk a költségvetési hiányt. Soha nem szabad lemondanunk a beruházások támogatásáról” – szögezte le.
Hozzátette, támogatni fogják azokat az ágazatokat, amelyekben növelni kell a termelést a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkentése érdekében.
Tánczos szerint az államadósság növekedési üteme 2025-ben csökkenni fog, a kamatkiadások miatt azonban érezhetők lesznek az előző évek hatásai. „Romániának többet kell termelnie és kevesebb hitelt kell felvennie” – nyomatékosította.
A miniszter szerint a 2025-ös költségvetés három pillérre épül. Az egyik ezek közül az állam karcsúsítása és ezáltal az állami kiadások csökkentése. A közalkalmazotti bérköltségek 2025-ben a GDP 8,9 százalékára mérséklődnek a tavalyi 9,3 százalékról – hangsúlyozta Tánczos, kiemelve, hogy ez nem von maga után fizetés- vagy nyugdíjcsökkenést. Ugyanakkor az átlagbér az inflációs szint feletti mértékben, 6,1 százalékkal fog emelkedni – tette hozzá.
A miniszter tájékoztatása szerint a költségvetés második pillérét a beruházások képezik. Idén a GDP 7,8 százalékát fordítja erre a célra a kormány, és az összeg jelentős részét a közúti infrastruktúra fejlesztésére fogják fordítani. A szállításügyi minisztérium a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb összeget költhet idén infrastrukturális beruházásokra, az egészségügyi minisztérium költségvetése 35 százalékkal, a környezetvédelmi minisztériumé 51 százalékkal nő. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak majd az európai uniós alapok is – részletezte a miniszter.
A költségvetés harmadik pillérét a tárcavezető szerint az Országos Szolidaritási Alap képezi. Ebből azokat a területi-közigazgatási egységeket fogják segíteni, amelyek saját bevételeikből nem tudják fedezni a működési költségeiket.
