Ugyan az európai védelem jövője a központi téma, de más mederbe terelheti a megbeszélést, hogy Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborút kezdeményezne az Európai Unióval szemben, emellett pedig arra kényszerítené a NATO-tagállamokat, hogy védelmi kiadásaikat is rendkívül emeljék meg. Ez kiderült már az európai állam- és kormányfők érkezéskor tett nyilatkozataikból is.

Az Európai Tanács elnöke, António Costa a csúcsot megelőzően kizárólag annak fő témájáról volt hajlandó beszélni. Elmondta, hogy ez az első alkalom, hogy vele az Európai Tanács élén a védelmi politikával kapcsolatosan tárgyal a 27 tagállam vezetője, de nem a nulláról kezdik, hiszen 2022 márciusában már megállapodtak, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért. A célja, hogy egy őszinte, nyitott és szabad beszélgetés során átbeszéljék a prioritásokat, hogy miből teremtsék elő az ehhez szükséges finanszírozást; valamint hogyan erősítsék meg az eddigi partnerségeket.

Az észt miniszterelnökséget az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztjára cserélő Kaja Kallas ugyanakkor már válaszolt az amerikai elnök által beharangozott kereskedelmi háborúval összefüggésben feltett kérdésekre. Kallas elmondta, ugyan az Európai Bizottság felkészül egy kereskedelmi háborúra, de szerinte annak csak egy győztese lehetne: Kína. Trump másik felvetéséről – miszerint a NATO-tagállamok védelmi kiadásait az éves GDP-jük eddig előírt két százaléka helyett öt százalékra kellene emelni – Kallas elmondta, a kétszázalékos előírást még 2014-ben vezették be, tehát a NATO-tagállamoknak tíz évük volt, hogy elérjék ezt. Egyértelmű, hogy ennél többet kell tenniük, mert Európában egy teljes körű háború zajlik, és Oroszország nem változtatta meg a céljait.

A Trump által felvetett kereskedelmi háborúról Olaf Scholz német kancellár is beszélt. Szerinte Európa erős, a világ legnagyobb gazdasága, a kereskedelmi háború senkinek sem jó, de biztos abban, hogy Európa képes lenne ellátni saját magát. Azonban a kancellári posztját február 23-án vélhetően elvesztő Scholz kijelentette, elsősorban az Egyesült Államokkal való együttműködésben érdekelt, és azt keresi, hogy megoldhassák ezt a problémát.

A csúcs egyik legfontosabb szereplője Mette Frederiksen dán miniszterelnök, hiszen Trump az ő országával szemben fogalmazott a legélesebben, és vetette fel akár a katonai fellépés lehetőségét is, amennyiben Grönlandot nem lenne hajlandó eladni a Dán Királyság.

A dán miniszterelnök ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy álláspontjuk eddig is világos volt, miszerint a sziget nem eladó, és ezzel egyetért a grönlandi miniszterelnök is. Frederiksen emlékeztetett, európai partnerei és maga az Európai Unió is megerősítette, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartania mások szuverenitását, Grönland márpedig Dánia része, és az is marad.

Frideriksen azonban abban egyetért az amerikaiakkal, hogy a Jeges-tenger egyre fontosabb geopolitikai helyszín, és emiatt erősebb katonai jelenlét szükséges Grönlandon – de rögtön aláhúzta, hogy erre Dánia hajlandó költeni, ahogy szerinte a NATO is.

A védelmi kiadások kapcsán a felvetett ötszázalékos előírásról Frederiksen elmondta, hogy ugyan nincs ok a pánikra, de az aggodalomra igen, ha Oroszországról van szó, és Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnával szembeni háborúja nemcsak Ukrajnát, hanem Európát is veszélyezteti, emiatt szerinte indokolt a védelmi kiadások növelése.

Ugyanígy vélekedik erről Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is. Elmondta, a hidegháború után úgy gondolták az országok, hogy ugyan szükséges a védelem, de nem az a legfontosabb téma, azonban ez mára megváltozott. Európa ugyanis számos geopolitikai kihívással néz szembe: Oroszország háborúja mellett az Egyesült Államok hozzáállását, Kína ambícióit, a Balti-tengeren tapasztalt szabotázsokat, valamint a kibervédelmet nevezte meg.

Az egyik legharciasabb nyilatkozatot ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök tette. Macron ugyanis kijelentette, ha Európa ellen kereskedelmi háborút indítanak, Európa vissza fog vágni.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Európának mindent meg kell tennie, hogy elkerülje a „teljesen felesleges és hülye vámháborúkat”, és szerinte erős paradoxon lenne, ha az EU-t belehajszolnák egy ilyen háborúba egy régóta fennálló szövetségessel.