Közben nem figyeltünk oda eléggé arra, hogy Trump mint üzletember gőzerővel kezdett harcolni Amerika naggyá tételéért. Ilyen irányú cselekedetei különben inkább harciasnak tűnnek, mint békésnek.

Kijelentette, hogy a kanadai és a mexikói árukra 25 százalékos vámot vetnek ki, és Kanada az Egyesült Államok 51. állama lehetne. Aztán a vámkivetést elhalasztotta, mint az ukrajnai béketeremtést, de csak egy hónapra. Viszont a Mexikói-öböl Amerikai-öböllé keresztelését rögtön megoldotta. A kínai árukra is 10 százalékos vámot vetett ki, de nem hiszem, hogy Kínát az Egyesült Államokhoz akarná csatolni. Az Európai Uniót is fenyegette vámokkal, de ez még nem konkretizálódott, mert lehet, túl sokba kerülhetne az amerikai vásárlóknak, mivel sok európai árut vesznek. (Amit nyernének a vámon, azt elvesztenék a réven, a drágulások révén.)

Szerencsére, még nem akarja (egész) Európát az Egyesült Állmok 52. tagállamává tenni. Pedig akkor lenne ám nagy Amerika, ha Euramerikává válna. (Az Amerópa nem hangzana ilyen jól.)

Így egyelőre Trump csak Grönlandra vetett szemet, ami ellen leginkább annak gazdája, Dánia rúgkapál. Pedig Trump, mint becsületes üzletember nem elfoglalni, csak megvásárolni szeretné. (Régebb Amerika megvette Alaszkát és Louisianát is.)

A kanadai miniszterelnök a múlt pénteken kijelentette, hogy Trump nem viccelt, mikor azt mondta, hogy egyesíteni akarja Kanadát az Egyesült Államokkal, mert ez a kanadai nyersanyagok és stratégiai ásványok megszerzésének legegyszerűbb módja.

Trump szeretné átvenni az ellenőrzést a Gázai-övezet felett is, ahol már nem maradt (sok) kő kövön. Ott Közép-Kelet Riviéráját valósítanák meg. Azt szeretné, ha az ottani közel kétmillió palesztin elköltözne Egyiptomba, Jordániába vagy máshová. Az egyiptomi, jordániai és szaúd-arábiai vezetők nem nagyon lelkesednek az ötletért. Mikor 1948-ban megalakították az izraeli államot, akkor száműztek több százezer palesztint, és most már hatmillió palesztin él Libanon, Szíria, Jordánia, Ciszjordánia menekülttáboraiba szorulva. (De aztán, ha üdülőparadicsomot varázsol Trump a Gázai-övezetből, akkor majd visszamehetnek oda üdülni.)

Sokan képzelték azt, hogy az ukrajnai béke megteremtése érdekében Trump csökkenteni fogja az Ukrajnának adott pénzügyi segítséget, mert az nem jó üzlet. Ám az Ukrajnának adott amerikai pénzsegélyek nagy része (ha azok menet közben nem tűntek el) visszakerültek hozzájuk, fegyverekért. Csodálkoztam, hogy a fegyvergyártók nem harcoltak Trump ellen az elnökválasztáson (bár egy fegyverrel megcélozták a fülét), mert ha kitör a béke, és nem egy újabb háború (ezt is Trump ígérte meg), akkor csökken a fegyveréhség. De ezt a problémát is megoldotta Trump, mert követeli, hogy a NATO-tagországok a nemzeti jövedelmük öt százalékát költsék honvédelemre. Így azok vásárolhatnak amerikai fegyvereket, és az is jó üzlet.

Aztán mintha Ukrajnára is szemet vetett volna Trump, mert azt mondta: szeretné, ha Ukrajna az Egyesült Államoknak ritkaföldfémeket és más ásványokat szolgáltatna az ukrajnai háborús erőfeszítések pénzügyi támogatásáért cserébe. Ezzel természetesen egyetért Zelenszkij. Ráadásul ezeknek az ásványoknak a húsz százaléka és a raktárak fele orosz megszállás alatt van. Így kérheti majd azt is Zelenszkij, hogy ha kell az amerikaiaknak, akkor menjenek utána. Zelenszkij megmondta, hogy nem mondanának le ilyesfajta tartalékaikról, hanem egy kölcsönös partnerséget alakítanának ki. Például az ukrán tárolókban amerikai cseppfolyósított gázt tudnának tárolni.

Mindenről lehet tárgyalni, de Zelenszkij azt szeretné, hogy Trump, mielőtt tárgyalna Putyin elnökkel, vele álljon szóba. Biztosan azért, nehogy Putyin valami jobb üzlettel álljon elő, például felajánlja Oroszország távol-keleti részét, amit Trump biztosan elfogadna, mert még nagyobbá szeretné tenni Amerikát.

Fotó: Facebook / The White House