Klaus Iohannis tegnap bejelentette lemondását az államfői tisztségről. A Cotroceni-palotában tartott rendkívüli sajtónyilatkozatában az elnök közölte, hogy február 12-én teszi meg ezt a lépést. Az elnöki hivatal tegnap továbbította Klaus Iohannis lemondását a parlamentnek. Az alkotmány szerint az átmeneti időszakban a szenátus elnöke – jelen esetben Ilie Bolojan – veszi át és látja el ügyvivőként az elnöki teendőket.
Klaus Iohannis döntését azzal indokolta, hogy tegnap beindult a parlamentben a tisztségéből való felfüggesztését célzó eljárás. „Meg akarom kímélni Romániát és a román állampolgárokat ettől a válságtól, (...) ezért lemondok Románia elnöki tisztségéről. Holnapután, február 12-én távozom hivatalomból” – nyilatkozta Iohannis.
Az államfő „haszontalan”, „megalapozatlan” és „káros” lépésnek nevezte a felfüggesztési eljárást, mint mondta, néhány hónap múlva, az új elnök megválasztása után amúgy is távozott volna a hivatalából, és megjegyezte, soha nem sértette meg az alkotmányt. A kezdeményezés kapcsán kifejtette, károsnak tartja, „mert mindenki veszít, senki sem nyer”, a felfüggesztési eljárás álláspontja szerint elhúzódó és nagyon negatív külpolitikai hatást eredményezhet.
Az elnöki bejelentést megelőzően tegnap a parlament két házának összevont házbizottsága arról döntött, hogy a képviselőház és a szenátus ma délelőtti együttes ülésen vitassa meg a Klaus Iohannis tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést.
Pártreakciók: késői gesztus, győzelem
Az elnök bejelentésére a politikai pártok vezetői is reagáltak. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerint Klaus Iohannis államfő túl későn mondott le. Elena Lasconi tegnapi Facebook-bejegyzésében „a valóságtól elrugaszkodott elnöknek” nevezte Klaus Iohannist, aki szerinte nem törődik az emberekkel. „Klaus Iohannis lemondása nagyon későn érkezett. Túl későn ahhoz, hogy becsületbeli lemondásnak tekintsük. És nem is ad választ az országot már két hónapja emésztő kérdésekre: miért érvénytelenítették a választásokat, hogyan védekezünk az orosz játszmák ellen, ki véd meg bennünket a manipulációtól, tudjuk-e garantálni a következő választás biztonságát?” – sorolta a kérdéseit az ellenzéki politikus. Az USR elnöke szerint Iohannis elnöki megbízatásának tíz éve alatt az ország sebezhetőbbé vált, mint valaha. „Az ő szolgálata alatt omlott össze a demokrácia, és ezt nem lehet megbocsátani neki” – tette hozzá.
Üdvözölte Iohannis bejelentését, „a bitorló távozását” tegnap George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, aki a közösségi médiában közzétett üzenetében úgy fogalmazott: ez győzelem azok számára, akik támogatták az elnök távozását. Ugyanakkor a tavalyi elnökválasztás második fordulójának „sürgős” megismétlését kérte.
Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke úgy vélte, Iohannis távozása a Cotroceni-palotából a „megvetés és arrogancia korszakának” végét jelenti, és azt mutatja, hogy Romániának valódi esélye nyílt újjáépíteni a demokrácia felé vezető útját. A közösségi médiában közzétett bejegyzésében kifejtette, az elnökválasztás májusra időzítésével a kormány kísérletet tesz az eredmény ellenőrzésére és a romániaiak szavazatainak újbóli ellopására. Ezért szerinte az egyetlen megoldás „a nép hangjának meghallgatása és a második elnökválasztási forduló megtartása”.
Hasonlóan fogalmazott Călin Georgescu volt államfőjelölt is, aki az X platformon közzétett angol nyelvű üzenetében az államfői bejelentés kapcsán azt írta: „Győzelem a román népnek – Klaus Iohannis lemondott! Most már ideje visszatérni a »jogállamisághoz« – folytatjuk a választások második fordulóját!”
Klaus Iohannis 2017-ben Sepsiszentgyörgyre látogatott Fotó: Albert Levente archív felvétele
Egyoldalú döntés
A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu „bölcs döntésnek” nevezte Iohannis lemondását. A parlamentben nyilatkozó politikus elmondta, nem kívánja különösebben kommentálni az államfő lépését. Úgy értékelte, hogy ez kívánatosabb fejlemény volt a felfüggesztési folyamat elindításánál, ami egy álkérdésről indított volna hosszan tartó vitát a nyilvánosságban.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tegnap úgy nyilatkozott, nem tudott Klaus Iohannis lemondási szándékáról, és egyoldalú döntésnek nevezte azt. Újságírók azon kérdésére, hogy az államfő terhet jelentett volna-e a koalíció elnökjelöltje számára, Ciolacu úgy válaszolt: „Nem vagyok nagy rajongója Klaus Iohannisnak, soha nem szavaztam rá.” A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Iohannis azért kérte őt fel kormányalakításra, mert erre kötelezte az alkotmány. Újabb kérdésre válaszolva leszögezte, hogy Crin Antonescu „teljes bizonyossággal” a koalíció elnökjelöltje marad.
Klaus Iohannis távozásával közelebb került az ország ahhoz, hogy olyan elnököt válasszon, aki egyesíti a társadalmat, a polgárokat szolgálja és tiszteli a magyarokat, a nemzeti kisebbségeket – nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke rámutatott, tíz évvel ezelőtt nagy reményekkel választotta meg az ország államfőnek Klaus Iohannist, aki most „dühös embereket, egy feszült társadalmat” hagy maga mögött. Hozzátette, Iohannis döntése kapcsolatban áll a tisztségéből való felfüggesztését célzó kezdeményezéssel, amely véleménye szerint nem kapta volna meg a kellő számú szavazatot a parlamentben, ehhez ugyanis a koalíciós pártok voksaira is szükség lett volna. „Nem hinném, hogy a koalícióból bárki is megszavazta volna az elnök tisztségből való felfüggesztését” – fogalmazott. Kelemen azt is leszögezte, hogy a koalíciós pártok nem terveznek változtatni a közös államfőjelölttel kapcsolatos megállapodáson, amelyet már mindegyik alakulat jóváhagyott. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy szerinte nem kedvez a szélsőséges pártoknak a jelenlegi helyzet. „Gondolom, nem fog közös jelöltet állítani az USR és az AUR. Együtt nyújtották be az elnök felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, de nem indulnak közösen a választáson” – hangsúlyozta.
Klaus Iohannis államfő lemondása nem szünteti meg a polgároknak a politikai osztállyal szembeni elégedetlenségeit – vélekedett Nicuşor Dan bukaresti főpolgármester. „Klaus Iohannis távozott. Az embereknek a politikai osztállyal szembeni elégedetlensége megmaradt. Építsük együtt a társadalom jövőjének reményét” – fogalmazott tegnapi Facebook-bejegyzésben Nicuşor Dan.
Összeült a koalíció
Klaus Iohannis államelnök lemondásának bejelentése után a koalíciós pártok vezetői tegnap délután tanácskozásra ültek össze Ilie Bolojan szenátusi elnök irodájában. A megbeszélésen Marcel Ciolacu kormányfő, Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője, Varujan Pambuccian vett részt.
Emil Boc, a PNL első alelnöke tegnap ismertette, miután Ilie Bolojan pártelnök ügyvivőként átveszi az államfői tisztséget, az egyik első alelnök veszi át a helyét a párt élén. Hangsúlyozta: a PNL-ben nem merült fel, hogy más államfőjelöltet állítsanak Crin Antonescu helyett, és a párt irányítását átvevő alelnök is ehhez fogja tartani magát. „Határozottan kijelenthetem: Crin Antonescu a PNL és ezzel együtt a PNL–PSD–RMDSZ alkotta koalíció államfőjelöltje” – mondta Boc. Hozzátette: nem volt szó a pártban a kormányból való kilépésről vagy egy másik politikai alakulat bevonásáról sem a kormányzásba. Liberális források szerint Ilie Bolojan fel fogja függeszteni párttagságát, amikor átveszi az ügyvivő államelnöki tisztséget, és Cătălin Predoiu lesz ideiglenesen a PNL vezetője.
