Múlt és jelen

Gőzmozdony vontatta vonat hozta, lovaskocsi várta a Keresztútnál akkor, amikor még mit sem álmodhatott arról a diák, hogy felfedezik majdan a mobiltelefont. Emléktáblát akkor ugyan nem állítottak erre az eseményre, de járt 1896 óta ebben az iskolában sok olyan tanulni vágyó dálnoki gyerek, aki tudásával-képzettségével híres szülötteként jó hírét vitte ennek a településnek.

Többek között itt lehetett elemista Darkó Jenő (1880–1940) bizantinológus tudós, a MTA tagja, akinek emléktáblája ott áll az öreg iskola homlokfalán, melynek előterében több mint egy tucat millenniumi emlékfenyő és egy millenniumi emlékkopja áll, mintegy figyelmeztetőül. Bonda Anna Mária, az iskola igazgatója örömét fejezte ki, hogy vége felé tart a tanoda teljes energetikai rehabilitációja a helyi önkormányzat pályázata útján elnyert pénzalapokból.

De mert az emlékfenyők előbb-utóbb kivágásra kerülhetnek, az emlékkopja megöregedik, az egymást váltakozó gyereksereg felnőtté válik, történelmi dolgot jegyezhetnek meg és adhatnak tovább az utánuk jövőknek, ha csak egy kicsit is beleolvasnak az eseményeket fel­eleveníteni óhajtó lapunkba.

Bejárat a faluba

Dózsa Györgyről (1470–1514) ennyi idő után

Akkor még anyakönyvek sem léteztek, de elég sok kutatásra alkalmas tudós személy igen, akik hosszú vitát csiholtak, s mi, a hátramaradottak, még most sem tudunk végleges választ arra a kérdésre, hogy Makfalván avagy Dálnokon született-e Dózsa György. Feltételezések jócskán születtek, Makfakván élt ugyan egy székely nemes Dósa família, Dálnokon is házat emeltek, s egy papír szerint a parasztvezér Georgio Dosa de Dalnuknak írta magát. Tetteiről és harcairól sokan értekeztek, megszólaltak a történészek, az írók, a költők, megrajzolták arcképét a művészek, egymás után születtek a szobrok Kárpát-medence-szerte, olyan sok és annyi, hogy az már túl sok ahhoz, hogy személyét elfelejtsük, s véletlenül is kifelejtsük magyarságunk történetéből.

A legtöbb turista Dózsa emlékét és a műemlék református templomot keresi fel, hisz utóbbiban látható a Székelyföld egyik újabban feltárt rovásírásemléke. Arra a helyre, ahol – a hagyomány szerint – az 1514-es paraszt­felkelés vezéralakja született, két emléket is állított az utókor. A régebbi 1949-ben készült. Egyszerű márványlapon ez olvasható: „E helyen született Dózsa György 1484-ben. Életét adta a parasztságért 1514-ben. Állíttatta a dálnoki állami gazdaság a falusi munkássággal együtt.” Ugyancsak ezen az „ősi telken” újabb emlékművet emeltek. „E helyen született Dózsa György, a nép szabadságáért küzdő román és magyar jobbágyok 1514-es testvéri harcának vezére. 1470–1970”. Ez kovácsolt vasból készült, kiegyenesített, égnek álló kaszapengéket utánzó kerítés övezi, amely bazaltoszlopokon nyugszik. Tervezője Plugor Sándor, a Dózsa-bronzplakett pedig Jecza Péter munkája.

Az iskola

A település főterén, a műemlék templom közelségében 1976-ban felállították Dózsa monumentális egész alakos szobrát, Szobotka András alkotását. A Dózsa György vezette háború, Dózsa halálának 500. évfordulója alkalmával avatták fel azt a domborművel ellátott emléktáblát, ami a Dózsa nevét viselő kultúrház falán áll.

Dózsa György feltételezett születésének 500. évfordulója alkalmából 1972-ben rendezett megemlékezés-sorozatot koordináló emlékbizottság – természetesen marxista, történelmi materialista szellemű – irányelvei a magyar történelem kimagasló alakjaként mutatták be a parasztvezért, akinek személyében „a társadalmi haladás egyik nagyszerű hősét tiszteljük, akire emlékezve a küzdő és szenvedő néptömegekre is emlékezünk. A Dózsa nevével összeforrott parasztháború az 1848–49. évi polgári forradalmat és nemzeti szabadságharcot megelőző időszak legnagyobb jelentőségű magyarországi antifeudális küzdelme…” De tévednek, akik azt gondolják vagy mondják, hogy Dózsa csak a marxista és a népi baloldal (Illyés Gyula, Féja Géza, Kovács Imre és mások) panteonjában élvez előkelő helyet. Erdélyben, különösen a Székelyföldön általános tisztelet övezi a dálnoki (Háromszék) születésű Székely Dózsa Györgyöt. Hős vagy közönséges gyilkos? – Fél évezred múltával ma sincs konszenzus az 1514. évi felkelés vezérének történelmi megítélésében.

Bonda Anna igazgató

Megidézzük a nemzet festőjének emlékét is

Bár maradt fenn kép a Dózsák dálnoki kisnemesi bennvalójáról, most a kúriák kapcsán hadd emlékezzünk a dálnoki Gaál családról is, melynek egykori udvarházát tárva nyitott kapujából kaptuk lencsevégre. Nem titok, hogy az épület a festő Barabás Miklós életéhez is kapcsolódik. A Gaál família családfája 1540-ig vezethető vissza, leszármazottjaik az ötvenes években kuláklistára kerültek. Lófő székely címeres nemesi levelet 1644. január 13-án I. Rákóczi Györgytől Gaál György és Miklós kapott, de dálnoki Gaál Miklós 1602-ben már lófőként esküszik fel Rudolf királyra. A régi dálnoki Gaál-kúriában töltötte kisgyerekkorát a nemzet festője, márkosfalvi Barabás Miklós Gaál Terézia kisfiaként. Az asszony elhagyta márkosfalvi Barabás János nevű férjét, és hat hónapos gyerekével visszament dálnoki szüleihez. A festő emlékiratában emlékszik vissza a Dálnokon töltött keserves éveire.

A Gaálok egy ága Székelyföldről a Mezőségre költözik, s 1835-ben az Erdélyi Királyi Kancellária ülnöke, Dálnoki Gaál Péter a magyarkalyáni református egyházközség újraalapítója lesz. Emlékére gyermekei 1911-ben Dálnoki Gaál Péter Alapítványt létesítettek a Kolozsvári Református Kollégium számára. Dálnoki előnevet viselt Gaál József (1811–1866) költő, író és drámaíró, Damjanich János honvédtábornok titkára, A Peleskei nótárius című bohózat szerzője, az MTA levelező tagja.

Gyógyvizes fürdő

Dálnoki gyökerekkel rendelkezik dr. Gaál György (sz. 1948) Kolozsváron élő hely- és művelődéstörténész, író, a Magyar Kultúra Lovagja. Adatközlőmet, a Marosvásárhelyen élő Dálnoki Gaál Tibor (sz. 1936) Mikó-kollégiumi osztálytársamat, nyugalmazott református lelkipásztort idézem, kinek ősei dálnoki Gaálok. „Mint földbirtokos család sarja az 50-es évek kíméletlen megalázások szenvedő alanya voltam – mondta –, a meghurcoltatások keserű kenyerét ettük. Az a szellem, amely jellemzően mind a fizikai, mind a lelki megsemmisítés kiszolgálója volt, beköltözött az iskolánkba. Mint a szülőfaluból ezelőtt kitelepített reakciós osztályellenség, a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumba is beköltöztették, s csak a jószándékú és áldott emlékezetű tanáraimnak a segítségével élhettem túl a sokszor túlélhetetlent.” A Gaál nevet Gaál Tibor barátomnak leszármazottjai viszik tovább, Tibor fia Marosvásárhelyen, és ezek után négy unokája. Hasonlóképp Tibor Kriszta nevű gimnazista lánya, valamint a lelkész első unokatestvérének, néhai baróti Gaál Józsefnek az unokája, a 30 éves Gaál István.

Gaál-kúria

Régiségek között

Régiségek és hasznos dálnoki dolgok között kutatva ráakadtam egy régi kiadványra, ami arról tanúskodik, hogy a 19. század elején az egyik legszékelyebb faluban, Dálnokon olvasóegylet működött, de mert a reuma nem kerülte el a dálnokiakat sem, enyhítésére felhasználták a település területén található gyógyvizeket. A Savanyúvizekről a címe annak az elég vastag könyvecskének, amely 1832-ben „Marosvásárhelyt Nyomtattatott a Ns. Kolégyom betűivel, Felső Visi Kali Jósef által”. Meglepve olvastam a régi kézírást, hogy „a dálnoki Olvasó egyletnek adományozza Kerestely Dávid”.

Az adományozó éppen 192 évvel ezelőtt ezzel a hasznos kis kiadvánnyal szándékozott gazdagítani Dálnok község olvasóközösségét, melynek könyvállományát zömében jó akaratú adományozók szaporították. Nem akármelyik településünk mondhatja el ezt magáról manapság. „Írója Sz. Szotyori Jósef Orvos Doctor aki mint szerző dedikációval ajánlja könyvét az őt támogató Méltóságos Gróf Teleki Sofia asszonynak...”

Bartók Ede Ottó

Borvizek

Mi van a gyógyvizekkel és a Beczásy-kúriával? – kérdezhetné az olvasó. Ezek a kénes büdösvizek zömében éppen Dálnokon találhatók. Amikor összeállítottam a megye forráskataszterét, a kocsit vezető sofőr megkérdezte: miért kóstolja meg minden forrás vizét, nem fél attól, hogy baja lesz tőle? Nem, mert ismerem ezeket, ezek lúgosak, jót tesznek a savtúltengéssel élőknek! Ötletes hasznosításukat Száraz András dálnoki Kenderesi magánfürdőjében láttuk, ahol ezeket épített medencékbe foglalták, ezek táplálják a meleg kénes vizes fürdőt, melyet sikerrel használ a család. Ivókúrára ezeket mi nem használjuk – nyilatkozta a tulajdonos, mert nincsenek gyomor-bél panaszaink.
Bereczki Misi egykori mikós osztálytársam megállapította, hogy a dálnoki kénes vizek háromszor-négyszer erősebbek, mint a megye más gyógyvizei.

Dálnok temploma

Megújuló kúria

Dálnok központjában más hír is van: megkezdődött a műemlék Beczásy-kúria épületének teljes felújítása. A munkálatok eddigi eredményei felől érdeklődtünk a sepsiszentgyörgyi Albert családnál. A 17. században a Lázár család által építtetett épület végleges formáját csak a 20. században nyerte el, s így a folyamatos átalakítások révén ma is jócskán ad munkát restaurátorainknak – tájékoztattak. Az állagmegóvás megtörtént, és a felújított tetőre a környék csűrjeiről és templomairól származó, a vidékre oly jellemző hegyes baconi cserepek kerültek. A belső falakon is számos érdekességre bukkantak. A nagy ebédlő déli falán egy eddig ismeretlen, henger alakú, bástyás épület ábrázolása került elő, míg a mennyezet díszítése is egykor szebb időkről árulkodik. A bürokrácia és a romlás állapotához foggal-körömmel ragaszkodók hadával folytatott küzdelemben az első csatát már megnyerték a beruházók és idén megkezdik a felújítás következő szakaszát. Ezzel a sok orvost adó Nyikó és Aranyos menti gyökerekkel rendelkező Albert orvoscsalád számára beindul a kiemelten fontos helyi történelmi örökségünk megőrzése. Öröm, mert az ingatlan a védettséget élvező dálnoki Beczásy-féle arborétum belső részén helyezkedik el, ritkaságszámba menő fás növényzetének megóvása szakszerű tanulmányozásra szorul a következő idő­szakban.

Id. Nyircsa András mezőgazdasági termelő: „A mi fajta pityókánk nem várja a kánikulákat”

Dálnok lakossága éli a mai ember gonddal-bajjal tele jellegzetes életét, ki keresetéből, ki munkája utáni jövedékből, terményeinek, gyümölcseinek jövedelméből lépett egy sikeresebb esztendő irányába. Bartók Ede Ottó, Marti István polgármester tanácsadója elmondta, hogy Dálnoktól kezdve lerakták Albison keresztül a szennyovízvezetéket Csernátonig, a munka a felsőcsernátoni derítőállomással fejeződik be. Ennek a tervezetnek a részét képezi Csernáton község ivóvizének minőségi feljavítását szolgáló munkálat a jelenlegi év feladataként.