A negyedik alapfokú tárgyalásra került sor tegnap a Kézdivásárhelyi Bíróságon abban a perben, melyet a román állam kezdeményezett a pénzügyminisztériumon keresztül a papolci Imreh Albert Közbirtokosság, illetve a megyei és a zágoni földosztó bizottság ellen.
A per tárgya 747 hektár erdő és 646 hektár legelő – amiből 170 hektár beerdősödött legelő – tulajdonjoga, melyet 2005-ben szolgáltattak vissza egykori jogos tulajdonosának, a papolci Imreh Albert Közbirtokosságnak. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a pénzügyminisztérium azért kezdeményezett pert a közbirtokosság ellen, mivel álláspontjuk szerint a Papolc és Kommandó környékén 2005-ben visszaadott erdőket és legelőket a két világháború között már kisajátították, és nem az 1948-as kommunista államosításkor kerültek a román állam tulajdonába.
A negyedik tárgyalás alig negyedórát tartott. A tárgyalóteremben jelen volt a felperes részéről a megyei pénzügyi igazgatóság jogtanácsosa, az alperes részéről pedig Ötvös Zoltán és Székely János védőügyvéd, Földes Ernő, a papolci közbirtokosság elnöke, Kelemen Ilona, a közbirtokosság titkára, Gyergyai Anna, a közbirtokosság cenzora és Porzsolt Levente, Gidófalva polgármestere, a Zágoni Magánerdészet korábbi vezetője, valamint három közbirtokossági tag. Székely János ügyvéd tizennégy beavatkozó közbirtokossági tagot képviselt: Alecu Izsák Ildikót, Bajkó Attila Imrét, Benedek Márta Juditot, Bibó Szurkos Ferencet, Gyulai Annát, Gresz Gabriella Dorinát, Kővári Izabellát, László Csabát, Mátyás Erzsébetet, Mikola Lászlót, Szigyártó Lászlót, Török Ernőt, Tóth Árpádot és Bajkó Csabát. Jelen volt Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja is. Ötvös Zoltán ügyvéd benyújtott egy magyar nyelvű iratot, amely azt bizonyítja, hogy 1944 után is a közbirtokosság gazdálkodott a per alatt lévő erdőkben.
Veronica Bularca bírónő a következő tárgyalást június 11-én 10 órára tűzte ki.
