A sepsiszentgyörgyi Művész mozi műsorra tűzte a Parthenopé – Nápoly szépe című filmet, e heti filmajánlónkban ezt az alkotást méltatjuk, ugyanakkor beszámolunk a Budapesten megrendezett 44. Magyar Filmszemléről, amelynek háromszéki résztvevője is volt, hiszen Lázár-Prezsmer Endre Utolsó esély című filmje is helyet kapott a versenyen.
Nápoly szépe
Paolo Sorrentino új filmje, a Parthenopé – Nápoly szépe hű marad a rendezőt jellemző mediterrán életérzéshez: ezúttal is a szépség, az elegancia, a csábítás és a hagyomány áll a középpontban, megfűszerezve bőséges mitológiával, antropológiai utalásokkal, emlékekkel és nosztalgiával.
A film történetét nehéz lenne hagyományos módon összefoglalni, hiszen nem a narratíva az, ami igazán meghatározza, hanem az élmény: ezt a filmet nem csupán nézni kell, hanem érezni. Parthenopé története egy hosszú és összetett élet tükrét mutatja, amely 1950-ben kezdődött, és amelyet a szabadság, Nápoly és a szerelem arcai iránti olthatatlan szenvedély jellemzett. Egy női eposz, melyből hiányzik a hősiesség, nagysága a mindennapokban rejlik, a mély és kimondhatatlan érzésekben, amelyek átívelnek az időn. A Capri aranyfényű nyaraitól a féktelen ifjúság napjaiig Parthenopé élete találkozásokkal, csalódásokkal és igaz, bár gyakran lehetetlen vagy felesleges szerelmekkel volt teli. Az ő története egyben a nápolyi férfiak és nők története is, akik melankóliájukkal, tragikus iróniájukkal és levert pillantásaikkal egy olyan város közegét alkotják, amelyből sosem marad el a meglepetés.
A filmben feltűnik Gary Oldman is mint John Cheever alkoholista író, játéka sziporkázó, s habár csak egy-két jelenet jut neki, mégis jutalomjáték ez. Tehetségének teljes skáláját felvonultatja. Parthenopé számára a tehetséges férfiideál, akinek minden férfiassága tehetségében, bölcsességében mutatkozik meg.
A történet viszont folyik tovább, és Nápoly állandó nyüzsgésével és vibráló lelkével maga is egy szereplő ebben az élettörténetben. Egy város, amely egyszerre elbűvöl és megsebez, ahol az idő az érzelmek széles skáláját kínálja, és ahol az élet, legyen az akár hétköznapi, akár emlékezetes, végtelennek tűnhet. Parthenopé utazása sok nő története is, akik hősies cselekedetek nélkül is megtalálták létük mozgatórugóját a szabadságban és a szépségben. Egy történet, amely, bár nem rendkívüli, mégis egyetemes: intenzíven élni, feltétel nélkül szeretni és az idő múlásával változatlan szenvedéllyel szembenézni.
A Filmszemle díjazottjai
A 44. Magyar Filmszemlét Budapesten a Corvin moziban rendezték meg, ahol 13 év után ismét lehetőség nyílt arra, hogy a közönség hat napon keresztül (február 3–9.) 130 vetítés keretében közel 390 alkotást tekintsen meg. A filmszemle célja a magyar filmkészítők munkáinak bemutatása és a filmművészet fejlődésének támogatása volt, emellett a filmek a társadalom szellemi értékeinek megőrzésére és a társadalmi konfliktusok kezelésére is fókuszáltak.
A filmszemle több kategóriában hirdetett győztest, így a nagyjátékfilmes fődíjat Reisz Gábor Magyarázat mindenre című alkotása nyerte el. A legjobb első filmnek járó Simó Sándor-díjat Szimler Bálint Fekete pont című filmje kapta. A zsűri különdíját, amelynek tagjai Erdély Mátyás operatőr, Fliegauf Bence rendező, Havas Ágnes producer, Sándor Pál rendező és Schell Judit színésznő voltak, Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című családi filmje érdemelte ki.
A zsűri a legjobb rendező díját Vermes Dorkának ítélte Árni című filmjéért, míg a legjobb forgatókönyvírónak járó elismerést Hajdu Szabolcs kapta Kálmán-nap és Egy százalék indián című alkotásaiért. Az operatőri díjat Lehr Juhász Péter nyerte el Árni című filmjével. A legjobb színészi alakításért járó díjat Hajduk Károly (Mesterjátszma) és Szorcsik Kriszta (Hasadás) érdemelte ki.
A kisjátékfilmes zsűriben Durst György producer, Pápai Zsolt filmesztéta és Szilágyi Fanni rendező döntött: a mezőny legjobb kisjátékfilmje a Világvége (r. Hajmási Péter), a legjobb rendező pedig Korom Anna, aki a Diamond Beauty című drámáért vehette át a díjat. A kisjátékfilmes zsűri különdíját a Fratrum (r. Nagyistók Edit) nyerte el.
Az egész estés dokumentumfilmek mezőnyében a fődíjat Rubi Anna Az életed nélkülem című alkotása nyerte el. A legjobb rendezőnek járó elismerést Kapronczai Erika kapta Kim és Portál című filmjeiért, míg a kategória különdíját A boldogság ügynöke (r. Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai) érdemelte ki.
A dokumentumfilmes zsűri – amelynek tagjai Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő és Medgyesi Gabriella rendező voltak – a rövid dokumentumfilmeket külön díjazta. A legjobb film díját Ress Abigél Háztűznéző című, ELTE-s vizsgafilmje kapta, míg a legjobb rendezőnek Surányi Juditot választották Nyomik című alkotásáért. A rövid dokumentumfilm kategória különdíját Almási Tamás Ónody – a 60-as évek császára című filmje nyerte el.
A Filmszemle legjobb kísérleti film díját az Iszap nyerte el, amelyet kolozsvári alkotók – Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta és Orbán Orsolya – készítettek. A hétperces film kiemelkedő elismerésben részesült. A zsűri, amelynek tagjai G. Horváth Mihály filmesztéta, Szemző Tibor rendező és zeneszerző, valamint Szilágyi Kornél (Igor Buharov) rendező voltak, a legjobb rendező díját Lichter Péternek ítélte The Geneva Mechanism: A Ghost Movie című alkotásáért. Emellett különdíjban részesítette a Dunna Imágó című, négyperces kollázsfilmet.
A tévésorozat kategóriában a fődíjat A király nyerte el, amelyet Zomborácz Virág és Kovács Dániel Richárd rendezett. A Zámbó Jimmy életét feldolgozó sorozat további elismerésben is részesült: Schell Judit lett a kategória legjobb színésznője.
A legjobb férfi alakítás díját Keresztes Tamás kapta a Marsra, Magyar! című sorozatban nyújtott teljesítményéért. A döntést a Bodzsár Márk rendező, Vecsernyés János operatőr és Závorszky Anna producer alkotta zsűri hozta meg.
Az Angyaltrombiták című sorozat két díjat is elnyert: Enyedi Ildikó a legjobb rendező, míg Vaszari Júlia a legjobb operatőr díját vihette haza.
Az egész estés animációs filmek mezőnyében öt alkotás versenyzett, amelyek közül a zsűri a Kojot négy lelke című filmet választotta a legjobbnak. A Gauder Áron rendezésében készült animáció kiemelkedő elismerést kapott Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező és Ulrich Gábor rendező döntése alapján. A kategória legjobb rendezőjének járó díjat Csáki László érdemelte ki Kék Pelikan című munkájáért.
Ugyanez a zsűri döntött a rövid animációs filmek díjairól is. A legjobb rövid animációs film díját Buda Flóra Anna 27 című alkotása kapta, amelyet már Cannes-ban és Annecyben is elismertek. A legjobb rendezői díjat Traub Viktória vihette haza Cipők és Paták című filmjéért, míg a különdíjat Az utolsó dobás (r. Tőkés Anna) nyerte el.
Az ökumenikus zsűri nagyjátékfilm-díjazottjai voltak: Lefkovicsék gyászolnak (r. Breier Ádám), és különdíjban részesült a Nyersanyag (r. Boross Martin).
A Szemletanács, amelynek tagjai Muhi András, Pataki Ági, Kovács Gábor, Liszka Tamás és Csutak Tamás voltak, a rendszerváltás óta legnézettebb filmnek járó különdíjat a Futni mentem (r. Herendi Gábor) című alkotásnak ítélte.
A díjátadó gálán Tarr Béla legendás filmrendező életműdíjban részesült.
Háromszéki résztvevő
A filmes egyetemek és budapesti filmes iskolák által dominált erős mezőnyben helyet kapott egy háromszéki alkotás is a rangos versenyen. Lázár-Prezsmer Endre Utolsó esély című filmje nagy megtiszteltetésként képviselte Erdély ezen régióját, bizonyítva, hogy a tehetség és elhivatottság elegendő lehet a sikerhez, még szerény körülmények között is.
A film nulla költségvetésből valósult meg, az alkotók kizárólag saját kreativitásukra és szakértelmükre támaszkodtak. Az operatőri munkát Dobondi A. Lehel végezte, míg a főszerepekben Bordás Attila és Daczó Zádor nyújtott kiemelkedő alakítást.
A háromszéki filmes élet számára hatalmas elismerés, hogy egy ilyen színvonalas alkotás is helyet kapott a versenyben, ezzel is bizonyítva, hogy az erdélyi filmes tehetségek is méltó helyet foglalhatnak el a szakma élvonalában. Lázár-Prezsmer Endre filmje inspirációként szolgálhat minden helyi alkotónak, hogy megfelelő elhivatottsággal és tehetséggel bármilyen akadály leküzdhető a filmes világban.
Pál Vendel
