A világjárvány okozta változások, az energiaárak emelkedése, a magasabb nyersanyagárak, az ellátási láncok, valamint a kereskedelmi partnerek gazdasági problémái, de a bérek emelkedése és egyes ágazatok csökkenő versenyképessége átformálta Románia külkereskedelmének szerkezetét. Hogy ennek pozitív vagy negatív következményei lesznek-e, még nem tudni, hiszen a tendenciák még bizonytalanok – áll az elemzésben. Az egyetlen biztos pont a kereskedelmi deficit mélyülése.

Az élelmiszer- és az élőállat-export az időjárási viszonyoknak megfelelően ingadozó tendenciát mutat a teljes exporton belüli részarányában. Így a nagy termények (gabonafélék, napraforgó stb.) jó termésével jellemezhető években a kivitel a teljes export több mint 8 százalékára nőtt, míg a kedvezőtlen években 7 százlék alá csökkent. Ugyanakkor az import értéke aggasztóan növekvő tendenciát mutat, amihez az infláció is hozzájárult, amely uniós szinten az élelmiszereknél magasabb volt, mint a nem élelmiszeripari termékeknél.

A hazai mezőgazdaságra jellemző, hogy nincsenek értékteremtő ágazatok, mint például az állattenyésztés és az élelmiszeripar. Így sok feldolgozott élelmiszert vagyunk kénytelenek importálni a hazai fogyasztásra.

A legnagyobb kereskedelmi hiányt a vegyipar termeli, hiszen a behozatal mintegy 10 százalékponttal magasabb, mint a kivitel. Az export 2023-ban ugrásszerűen megnőtt az Ukrajnába irányuló petrolkémiai szállítások miatt, ám a vegyipari termékek exportjának aránya 2024-ben közel 3 százalékponttal csökkent az előző évhez képest.

A nyersanyagok szerint osztályozott feldolgozott termékek közé olyanok tartoznak, mint az acél, az alumínium, a gumi, ruházati cikkek és kiegészítők, lábbelik stb. A nagy energiaigénnyel termelt nyersanyagok árai miatt a kohászati és vegyi üzemek drasztikusan csökkentették termelésüket, így a teljes exportban való részesedésük is jelentősen csökkent. Ha 2021-ben még a kivitel 17,8 százalékát tették ki ezek a termékek, tavaly már csupán 15,5 százlékát, míg a behozatal az összimport 17–19 százaléka között ingadozott.

Az egyéb feldolgozott termékek kategóriába tartozik a könnyűipar nagy része, a ruházat, a kötöttáru, a lábbeli stb. Ebben az ágazatban a termelés folyamatosan csökken Romániában, főként a béremelések miatt, amelyek veszteségessé teszik a termelést, sok multinacionális gyártó elhagyja az országot. Ennek következtében – bár a mérleg még mindig pozitív – az export csökken, az import pedig növekszik a háztartások növekvő kiadásai mellett.

A kereskedelmi deficitet a még drasztikusabb hiánytól a gépek és szállítóeszközök exportja menti meg, amely nem csak a hazai kivitel legnagyobb részét teszi ki (megközelíti az összexport felét, de az import is jelentős, hiszen az összbehozatal mintegy 35 százalékát adja), hanem a feldolgozóipar gerincét is képezi. A fő exportőrök a Dacia és a Ford, de ők a külföldi kereslettől függenek, így ez nagyon sebezhető terület.

Az ország kereskedelmi deficitje egyébként tavaly év végén megközelítette a 30 milliárd eurót, az éves növekedés pedig a 18 százalékot.