Első látásra hangzatos hírek láttak napvilágot múlt hét közepén a romániai közútfejlesztés – egész pontosan az autópályák és a gyorsforgalmi utak – alakulását illetően.
Az economica.net portál a szállításügyi szaktárca előrejelzésére alapozva arról ír, hogy az idei év végére a hazai autópályák és gyorsforgalmi utak hossza meghaladhatja az 1500 kilométert. Azt is hozzáteszik, hogy amennyiben ez tényleg megvalósul, lekörözhetjük Horvátországot és Csehországot is a teljes autópálya- és gyorsforgalmiút-hossz tekintetében. A jövő évet illetően pedig még tovább menetelhet az ország ezen a területen, eljutva odáig, hogy már Dániát és Svájcot is megelőzi a modern úthálózat területén.
Kétségkívül ez is teljesítmény, hiszen több olyan évet is megérhettünk, amikor a csigát is megszégyenítő sebességgel haladtak az egyes idevágó beruházások, vagy éppen a közbeszerzések mocsarában fulladoztak. A minisztériumi becslésnek ugyanakkor több szépséghibája is van. Az első, hogy Románia területéhez képest az 1500 kilométer is szerény, az éppen lekörözendő országok jóval kisebbek, és nem mellékesen a meglévő úthálózatukat is jóval gyorsabban megépítették, mint mi. Továbbá a másfél ezer kilométer távolról sem egységes, egybefüggő hálózatot jelent, több esetben csak kisebb szakaszokról beszélhetünk, némelyik ráadásul alapos késéssel készült csak el. Az sem mellékes, hogy a lekörözendő európai országokon kívül kerül még pár Európában, mely szerény kiterjedése ellenére messze jobban áll közúti fejlesztések terén. A szaktárca prognózisának egy másik szépséghibája pedig már klasszikusnak mondható: szinte nem volt olyan év, amikor ne árasztottak volna el bősz ígéretekkel az autópályák, gyorsforgalmi utak építését illetően, ám a végeredmény általában jóval szerényebbnek bizonyult.
Mindent összevetve sajnos ez alkalommal is érdemes jó adag fenntartással kezelni az előrejelzéseket, becsléseket, amint azt tudomásul vehetjük, hogy Romániának ezen a téren is bőven van még mit behoznia. Utóbbihoz viszont elsősorban a tempón kellene rengeteget javítani a bürokratikus falak lebontásával, a közbeszerzések körüli káosz mérséklésével. És ehhez nem szégyen máshonnan inspirálódni, hiszen a közvetlen szomszédságunkban is találunk jó példákat.
Ideje lenne végre elfogadni, hogy az infrastruktúra-fejlesztés felpörgetése nem azért kiemelten fontos, hogy újabb és újabb országokat körözzünk le a kilométerek számában, hanem mert a gazdasági fejlődés, az előrelépés elengedhetetlen kelléke. Mára talán már senkinek nem kérdéses, hogy szűk, hegyek-völgyek között kanyargó, esetenként életveszélyes fő- és mellékutakkal nem lehet sem versenyképes gazdaságot, sem hatékony idegenforgalmat fenntartani, a közlekedésbiztonságról nem beszélve, mely téren Románia ismét csak tragikusan rosszul áll. Ezek ellen tenni pedig nem feltupírozott becslésekkel, ígéretekkel kell, hanem kilépve a több évtizedes csigatempóból.
Fotó: Facebook / Ministerul Transporturilor și Infrastructurii România