A tárcavezető arról számolt be, hogy az emberiség most a veszélyek korában él, nő a fegyveres konfliktusok száma és intenzitása, s teljes mértékben hiányzik a kölcsönös tisztelet a nemzetközi kapcsolatokból, ezért egy új hidegháború küszöbéhez érkezett a világ.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarország élesen ellenzi a blokkosodást, hiszen ezen a múltban sokat veszített. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok előző vezetése hibás utat választott a válság kezelésére, ugyanis sem a fegyverszállítások, sem pedig a szankciók nem hozták közelebb a békét. „Magyarország az elmúlt három év során következetesen kiállt a béke mellett. Európában kizárólag mi voltunk azok, akik nem szállítottunk fegyvert, miközben történelmünk eddigi legnagyobb humanitárius műveletét hajtottuk végre 1,4 millió menekült befogadásával” – jelentette ki. „Azért tartottuk nyitva a kommunikációs csatornákat Oroszország felé, mivel hisszük, hogy ezeknek a lezárásával a béke reményét is feladnánk. Emellett az EU soros elnöki tisztségét betöltve békemissziót indítottunk” – tette hozzá. Majd emlékeztetett, hogy a háború kezdete óta többször teljesen nyílt utalások történtek atomfegyverek használatára, egyes országok pedig katonák küldéséről beszéltek, mindez erősen fokozta az eszkalációs kockázatokat, közelebb hozta a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció, vagyis a harmadik világháború kirobbanásának veszélyét.

Szijjártó Péter szerint mára nyilvánvalóvá vált az, hogy csak egy orosz–amerikai megállapodás hozhatja vissza a békét Európa szívébe. „Mi három éve érvelünk emellett. Ezért három éven keresztül kémeknek, trójai falovaknak vagy propagandistáknak bélyegeztek minket. És mi történik most? Orosz–amerikai tárgyalások” – mondta.

Továbbá üdvözölte a fordulatot, amely annak nyomán következhetett be, hogy az Egyesült Államokban tavaly békepárti elnököt választottak Donald Trump személyében. Ez megnyitotta az utat az orosz–amerikai kapcsolatok helyreállítása felé, a kölcsönös tisztelet visszatér a nemzetközi politikába, valamint véget ért a más országok belügyeibe állami források felhasználásával történő beavatkozáson alapuló politikai stratégia – sorolta.

Igen biztatónak nevezte az előző heti rijádi tárgyalásokat. „Számunkra Közép-Európában teljesen nyilvánvaló, hogy egy jó amerikai–orosz kapcsolat lehet a globális béke alapja. Ezért reméljük, hogy a közelgő amerikai–orosz megállapodás nem csak arra fog korlátozódni, hogy miként lehet visszahozni a békét Európa szívébe, hanem egyfajta átfogóbb megállapodás lesz, amely a jövő globális biztonságának alappilléreként szolgálhat” – közölte. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy vannak olyan szereplők a világpolitikában, akik megpróbálják megakadályozni a békemegállapodást.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy az utóbbi években a kölcsönös bizalom teljes hiánya a világban a tömegpusztító fegyverek számának növekedéséhez vezetett, és gyengült a fegyverzet-ellenőrzés is. „Az újjáépítendő amerikai–orosz kapcsolat e tekintetben is változásokat hozhat. Ha a kölcsönös bizalom visszatér a nemzetközi politikába, a sikerek visszatérhetnek a leszerelés és a nonproliferáció területére is. És ennek már itt az ideje” – húzta alá. Ezt követően az Atomsorompó Szerződés fenntartásának fontosságát is hangsúlyozta, illetve az Átfogó Atomcsend Egyezmény és a katonai célú hasadóanyagok gyártását megtiltó szerződés hatálybalépése mellett érvelt.