Botrányba fulladt a Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő pénteki, a washingtoni Fehér Házban zajlott találkozója. A szereplők heves szóváltásba kerültek, amerikai oldalon J. D. Vance alelnök is erősítette Trumpot. Az amerikai elnök kijelentette, hogy az ukrán vezető tiszteletlen volt az Egyesült Államokkal szemben, és arra figyelmeztette, nincs olyan helyzetben, hogy diktáljon.
Zelenszkij azért utazott Washingtonba, hogy kétoldalú megbeszélést folytasson az Egyesült Államok elnökével főként az ukrajnai háború befejezésének lehetőségeiről és az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Az amerikai fél szerint látogatásának fő célja lett volna továbbá, hogy Trumppal közösen aláírják az ukrajnai ásványkincsekről szóló ukrán–amerikai gazdasági megállapodást, amelyet a napokban öntöttek végső formába.
A média számára nyilvános beszélgetésen Trump és alelnöke, J. D. Vance kijelentette, hogy az ukrán államfő nem hálás az Egyesült Államok által az utóbbi években Ukrajnának nyújtott támogatásért. Hangsúlyozták, hogy Zelenszkij rossz pozícióban van a tárgyalóasztalnál. „Ön hazárdjátékozik. Emberek millióinak életét teszi fel egy szerencsejátékon. A harmadik világháborúval hazardíroz. Amit művel, az nagyon tiszteletlen ezzel az országgal szemben” – mondta Trump az ukrán elnöknek.
Miután J. D. Vance felhozta, hogy Ukrajnának súlyos gondjai vannak a toborzással, a katonák pótlásával, Zelenszkij azt mondta, minden háborúban álló országnak vannak gondjai, és a jövőben ezt az Egyesült Államok is meg fogja érezni. Erre Trump így reagált: „Egy problémát próbálunk éppen megoldani. Ne mondja meg nekünk, mit fogunk érezni.” Majd arra intette Zelenszkijt, hogy „nincs abban a helyzetben, hogy diktáljon”.
Vance megkérdezte, hogy Zelenszkij „köszönetet mondott-e egyszer is ezen a találkozón” az amerikai támogatásért. Az ukrán elnök erre azt tette szóvá, hogy Vance felemelte a hangját. Donald Trump erre azzal vágott vissza: „Álljon meg egy percre. Nagyon sokat beszélt már. Az országa óriási bajban van.”
Volodmir Zelenszkij időnap előtt távozott a tárgyalásról, majd közölték az ukrán küldöttséggel: „itt az ideje, hogy távozzanak”. Törölték a találkozó utánra meghirdetett sajtótájékoztatót, és az ásványkincsekkel kapcsolatban sem írták alá a tervezett megállapodást.
„Úgy ítéltem meg, hogy Zelenszkij elnök nem kész békét kötni, ha Amerika is részt vesz ebben, mert úgy érzi, hogy a mi részvételünk nagy előnyt biztosít neki a tárgyalásokon. Én nem előnyt akarok, én békét akarok” – hangoztatta az amerikai elnök, hozzátéve még, hogy Zelenszkij tiszteletlen volt az Egyesült Államokkal szemben az Ovális irodában. „Majd akkor jöhet vissza, ha készen áll a békére” – zárta bejegyzését Trump.
Nézetkülönbség Amerikában
A republikánus és demokrata párti politikusok között éles nézetkülönbség alakult ki Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök félbeszakadt fehér házi találkozójának értékelésében.
Mike Johnson republikánus házelnök a megbeszélést követően az Oroszország által kezdeményezett háború azonnali leállítását sürgette, és kifejtette, hogy Ukrajnát és Oroszországot csak Donald Trump képes a tartós béke útjára terelni, amit az ukrán elnöknek is fel kell ismernie, Ukrajnának pedig alá kell írnia a kidolgozott amerikai–ukrán gazdasági megállapodást. Mike Johnson úgy vélte, hogy az amerikai elnök nem tett mást, mint Amerika érdekét helyezte előtérbe.
A kongresszus felsőháza, a szenátus demokrata párti tagjainak vezetője, Chuck Schumer Donald Trumpot hibáztatta a történtekért, és úgy fogalmazott, hogy Trump és Vance „Putyin piszkos munkáját végzi el”. A demokraták soha nem adják fel a harcot a szabadságért és a demokráciáért – tette hozzá.
Lindsey Graham republikánus szenátor, aki korábban határozott támogatója volt Ukrajnának és az ukrán elnöknek, a történteket teljes és végletes katasztrófának nevezte, és méltatta Donald Trump hozzáállását. „Amit az Ovális irodában láttam, az tiszteletlenség volt, nem tudom, hogy valaha képesek leszünk-e újra tárgyalni Zelenszkijjel” – fogalmazott.
Mike Lawler republikánus kongresszusi képviselő, aki szintén Ukrajna támogatásának pártján állt korábban, úgy fogalmazott: „A demokráciában kemény, esetenként éles véleménykülönbségek alakulnak ki, és kemény viták zajlanak zárt ajtók mögött. Az, hogy ez a nyilvánosság előtt történt, katasztrófa – különösen Ukrajna számára.”
Don Bacon republikánus képviselő szerint rossz nap volt ez az amerikai külpolitika számára. „Ki kell állnunk a szabadság mellett” – fogalmazott.
Az Ukrajna számára nyújtott amerikai támogatást korábban is ellenző republikánusok közül Josh Hawley szenátor az Ukrajnának nyújtott amerikai segítséggel kapcsolatban elszámoltatást sürgetett, Roger Marshall szenátor pedig úgy reagált: „egyetlen további pennyt sem!” Andy Biggs képviselő, aki szintén az ukrajnai segítségnyújtás kritikusa, úgy fogalmazott, hogy „Zelenszkij diktátornak volt mersze tiszteletlenül viselkedni Trump elnökkel és Vance alelnökkel szemben egy olyan találkozón, amelynek barátságos hangvételűnek kellett volna lennie”.
London támogatja
Keir Starmer brit miniszterelnök az általa Ukrajna ügyében vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozó hivatalos kezdete előtt adott interjúban kijelentette: megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel arról, hogy talán még egy-két országgal együtt elkezdik a harci cselekmények befejezését célzó terv kidolgozását, és ezt a tervet megbeszélik majd az Egyesült Államokkal is.
Trump és Zelenszkij pénteki nyilvános washingtoni szóváltásáról szólva Starmer úgy fogalmazott, hogy „senki nem akar ilyesmit látni”, de hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök is tartós békét szeretne Ukrajnában, és az ukrán államfő egyetért ezzel.
Starmer Nagy-Britannia teljes körű támogatásáról biztosította szombaton Volodimir Zelenszkijt, aki Washingtonból Londonba repült. Nagy-Britannia tántoríthatatlan elszántsággal dolgozik a tartós ukrajnai béke megteremtéséért, Ukrajna szuverenitásának és biztonságának megőrzéséért – tette hozzá.
A londoni csúcsra Zelenszkij mellett meghívót kaptak Kanada, Franciaország, Németország, Lengyelország, Csehország, Románia, Törökország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Olaszország, Finnország és Svédország vezetői, valamint Mark Rutte, a NATO főtitkára, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője és António Costa, az Európai Tanács elnöke.