Farkas Réka
Történelmi időket élünk – halljuk mind gyakrabban az elmúlt években, és bizony, jó néhány olyan nagy horderejű esemény tanúi lehettünk, vagyunk, melyek alapjaiban változtatják meg a körülöttünk lévő világot. Öt esztendővel ezelőtt világjárvány bénította le életünket, három éve azóta is pusztító háború robbant ki szomszédunkban, most pedig szemünk láttára foszlik szét, válik semmivé a II. világháború utáni világrend, szövetségek bomlanak, újak alakulnak, szentnek hitt elvek foszlanak szét egyéni és nagyhatalmi ambíciók mentén. Az internet és a mesterséges intelligencia villámgyors fejlődése nemcsak új lehetőségeket nyitott, de táptalaja lett a félretájékoztatásnak, az álhíreknek, és a világ polgárai lassan nem haszonélvezőivé, de kiszolgáltatott foglyaivá válnak. Változik, szélsebesen alakul át minden körülöttünk, amire az államoknak is fel kell készülniük. Ilyen körülmények között nem kellene csodálkoznunk, hogy Románia idén a tavalyinál több pénzt fordít a titkosszolgálatokra.
Csakhogy a román kémszervek mindent érdemelnek, csak nagyobb finanszírozást nem. Ezt legutóbb tavaly év végén, az elnökválasztáskor bizonyították. Eddig is elkényeztetett fenegyerekei voltak a román költségvetésnek, Klaus Iohannis államelnök jóvoltából évről évre mind több és több pénzt töltöttek feneketlen zsákjukba, melyről elszámolni (titkosak lévén ugye) még véletlenül sem kellett. Most, a nagy megtakarítások, megszorítások esztendejében, amikor majd minden területről pénzt vonnak el, a SRI, SIE, STS és SPP 20 százalékkal többet kap, mint egy évvel korábban.
2024 novemberének végén azzal szembesültünk, hogy egy alig ismert, a semmiből előbukkant jelölt nyerte meg az államelnök-választás első fordulóját. November 25-én, hétfőn, a választások másnapján Klaus Iohannis közleményben tudatja: „Románia elnöke nem kapott semmilyen információt az állami intézményektől az elnökválasztás befolyásolásának kockázatáról vagy a választási folyamatba való külső beavatkozásról.” Szerdán a hirtelen összehívott Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén mégis előkerülnek azok a jelentések, melyek titkosítását egy héttel később feloldják, és ezekre hivatkozva az alkotmánybíróság érvényteleníti a voksolást. Kiderül, nemcsak a választási infrastruktúra ellen történtek kibertámadások, de volt kampánykoordináció titkosított kommunikációs csatornákon, és kampányfinanszírozás is történt külső szervezeteken keresztül. Nem tudták a titkosszolgálatok korábban? Tudták ők, csak épp nem szóltak? Szóltak, de nem vették komolyan őket? Bármelyik állítás igaz, vezetőiket rögtön meneszteni kellett volna. De helyükön vannak ma is, senki nem számoltatta el őket, sőt, jutalmat is kapnak: idén még több pénzt költhetnek ellenőrizetlenül.
Az európai országok közül a lakosság számához mérten Románia az egyik legbőkezűbb állam, ha a titkosszolgálatokról van szó. Lakosonként 85,7 eurót áldozunk a kémszervezetekre, a jelentős és eredményes hálózattal rendelkező Nagy-Britannia 65 eurót, a nálunk jóval gazdagabb Németország 21,7 eurót, Lengyelország 18,6 eurót. Sokat, nagyon sokat költünk arra az ellenőrizhetetlen, polipszerű hálózatra, mely jól láthatóan a markában tartja a politikai osztályt, a mindenkori elnököt, mely – immár bizonyítottan is – nem megvédi az országot, polgárait, hanem saját hatalmát, érdekeit erősíti. Harmincöt év demokrácia eredménye: Románia kiszolgáltatott, nemcsak a nemzetközi viharoknak, de saját titkosszolgáinak is.
Fotó: Pixabay.com
