Donald Trump amerikai elnök elrendelte az Ukrajnának szánt amerikai katonai segélyszállítmányok szüneteltetését, miután a múlt héten heves vitába keveredett az Ovális Irodában Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője helyi idő szerint hétfőn a CNN-nel. A segélyek leállítása, amelyre azután került sor, hogy Trump a Fehér Házban egy sor megbeszélést tartott a nemzetbiztonsági vezetőkkel, súlyos hatással lehet Ukrajna háborús harci képességeire – mondták tisztségviselők és elemzők, s mindaddig érvényben marad, amíg Trump úgy nem értékeli, hogy Zelenszkij elkötelezte magát a béketárgyalások mellett.

„Az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek e cél mellett. Szüneteltetjük és felülvizsgáljuk a segélyezést, hogy ez is hozzájáruljon a megoldáshoz” – mondta a Fehér Ház tisztségviselője.

A Washington és Kijev közötti, pénteken kicsúcsosodott nyílt ellenségeskedés után a hétfői döntés a legfontosabb jele annak, hogy Trump hivatalba lépése óta mennyire megromlott a kapcsolat. Az elmúlt hetekben Trump többek között Ukrajnát is felelőssé tette a háborúért, és diktátornak nevezte Zelenszkijt, de a katonai segélyek szállításának leállításáról szóló döntése olyan lépés, amelynek komoly következményei lehetnek a konfliktus kimenetelére, és erősítheti Putyint.

Folytatódott a csörte

Donald Trump amerikai elnök hétfőn bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért azt mondta, hogy egy Oroszországgal kötendő békemegállapodás „nagyon-nagyon messze van”. Zelenszkij a brit médiának adott vasárnapi interjújában tette a megjegyzést, mondván, hogy a tárgyalások a legkorábbi szakaszban vannak, és hogy a Moszkvával való megegyezés továbbra is távoli kilátás. „Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehet, és Amerika nem fogja ezt sokáig tűrni” – posztolta Trump a Truth Social közösségi oldalon. Trump szerint ez bizonyítja azt, hogy Zelenszkij nem akar békét. Egy másik bejegyzésében Trump bírálta Európát, azt állítva, hogy országai több pénzt költöttek orosz olaj és gáz vásárlására, mint Ukrajna védelmének támogatására.

Eközben Zelenszkij szerint Ukrajna továbbra is elkötelezett az Egyesült Államokkal és az európai partnerekkel való együttműködés mellett a béke biztosítása érdekében, és számít az amerikaiak további támogatására. „Nagyon fontos, hogy megpróbáljuk diplomáciánkat valóban érdemi diplomáciává tenni, hogy minél hamarabb véget vessünk ennek a háborúnak” – tette közzé Zelenszkij az X-en.

Zelenszkij szerint Ukrajnának valódi békére van szüksége, és ezt senki sem akarja jobban, mint az ukránok, mivel a háború továbbra is pusztítja a városokat és emberéleteket követel. „Békére van szükség a lehető leghamarabb” – fogalmazott.

Mit jelent a fegyverszállítás leállítása?

Ukrajna valószínűleg több hétig – talán a nyár elejéig – fenn tudná tartani a jelenlegi harci tempót, mielőtt az amerikai lépésnek jelentős hatása lenne – mondták nyugati tisztségviselők a döntés nyomán. A Biden-kormányzat végnapjaiban sietve további fegyverszállítmányokról döntött Ukrajnának, nagy készletekkel látva el az országot fejlett fegyverekből. Ezek a kifinomult fegyverek – köztük a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták – tették lehetővé, hogy Ukrajna mélyen orosz területen csapjon le, és ez a stratégia véget érhet, ha ezek a fegyverek nem érkeznek meg. Bár az európai országok képesek lehetnek az amerikai tüzérségi szállítmányok pótlására, kiegészítve Ukrajna saját, növekvő védelmi iparával, a Kijev által használt legfejlettebb fegyverek az Egyesült Államokból származnak.

A háború kezdete óta a Biden-kormányzat 74 különálló katonai segélycsomagot jelentett be, amelyeket közvetlenül az amerikai készletekből vontak ki, lehetővé téve, hogy a kritikus lőszerek és ellátmányok gyorsan eljussanak Ukrajnába. E csomagok közül a legnagyobb értéke közel 3 milliárd dollár volt, bár a legtöbb jóval kisebb.

A republikánus kormányzat január 20. óta nem hagyott jóvá újabb fegyvertámogatási csomagot Ukrajna számára, azonban a korábbi adminisztráció által elrendelt szállítások eddig még folytatódtak.

A mostani döntés következtében azonban az ukrán hadsereg nem juthat hozzá az amerikai hírszerzési támogatásokhoz sem, illetve leállnak azok a szállítmányok is, amelyek már Lengyelországba érkeztek.

Fegyverkezik Európa

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nagyszabású tervet mutatott be a védelmi kiadások gyors és jelentős növelésére. Szerinte az EU egy fordulóponthoz érkezett, és minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítania kell saját biztonsága érdekében.

Az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: levelet küldött az uniós vezetőknek, hogy a két nap múlva esedékes csúcstalálkozón napirendre vegyék a ReArm Europe tervet, amely minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítana a kontinens védelmi kapacitásainak megerősítésére.

Az Ursula von der Leyen által közölt terv öt kulcsfontosságú pilléren alapul. Elsőként javasolják a stabilitási és növekedési paktum vészhelyzeti klauzulájának aktiválását, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a közpénzek növelt felhasználását védelmi célokra. Ennek eredményeként az elkövetkező négy évben 560 milliárd euróval bővülhetnének a védelmi kiadások, amennyiben a tagállamok GDP-jük 1,5 százalékát meghaladó összegeket fordítanak erre a célra.

Második pontként az EB a közös európai fegyverbeszerzések ösztönzését szorgalmazza. Ez kiterjedne a lőszervásárlásokra, légvédelmi rendszerekre és kibervédelmi eszközökre, elősegítve az interoperabilitást és csökkentve a beszerzések széttagoltságát. A harmadik elem a rövid távú költségvetési átcsoportosításokat érinti: az EU kohéziós programjain keresztül több forrást biztosítanának védelmi célokra. A negyedik és ötödik pont szerint a magánfinanszírozás szerepét is növelnék: az Európai Tőkepiaci Unió és az Európai Beruházási Bank segítségével vonnának be további befektetéseket a védelmi iparba.

Oroszország óvatosan derűlátó

A Kreml tegnap közölte, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek szüneteltetése lenne a legjobb hozzájárulás a béke ügyéhez, de figyelmeztetett, hogy Oroszországnak tisztáznia kell Donald Trump amerikai elnök lépésének részleteit.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője óvatosan nyilatkozott az amerikai segélyek szüneteltetéséről szóló hírekről, és azt mondta, hogy a részleteket még látni kell. „Ha ez igaz, akkor ez egy olyan döntés, amely valóban arra ösztönözheti a kijevi rezsimet, hogy (belépjen) a békefolyamatba” – mondta Peszkov.

„Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok volt eddig a háborúban a fő fegyverszállító. Ha az Egyesült Államok nem lesz többé (fegyverszállító) vagy felfüggeszti ezeket a szállításokat, az valószínűleg a legjobb hozzájárulás lesz a béke ügyéhez” – tette hozzá Peszkov. Elmondta, hogy Oroszország üdvözölte Trump kijelentéseit arról, hogy békét szeretne Ukrajnában. „Halljuk a nyilatkozatát arról, hogy békét szeretne teremteni Ukrajnában, és ez üdvözlendő. Látunk bizonyos dolgokat és kapunk bizonyos információkat az ez irányú tervezett lépésekről. Ez szintén üdvözlendő. De továbbra is figyelni fogjuk, hogyan alakul a helyzet a valóságban” – mondta Peszkov.

Oroszország jelenleg Ukrajna nagyjából egyötödét, azaz mintegy 113 ezer négyzetkilométert tart megszállva, míg Ukrajna mintegy 450 négyzetkilométert ellenőriz Oroszország területén – derül ki a háborúról készült nyílt forrású térképekből és orosz becslésekből.

Zelenszkij visszakozott

Az Egyesült Államok határozott lépésének tagnap délutánra meglett a hatása, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy kész gyorsan lépni az Ukrajna elleni orosz háború befejezése érdekében, miközben segítő kezet nyújt Donald Trump amerikai elnöknek – írja a Bloomberg.

„A csapatom és én készen állunk arra, hogy Trump elnök erős vezetése alatt dolgozzunk egy olyan béke elérésén, amely tartós lesz” – tweetelte Zelenszkij az X-en. „Az első lépések a foglyok szabadon bocsátása és a tűzszünet az égbolton – a rakéták, a nagy hatótávolságú drónok, az energetikai és egyéb polgári infrastruktúrát bombázók betiltása –, valamint a tengeren azonnali tűzszünet lehet, ha Oroszország is megteszi ugyanezt.”