Az SZNT elnöke emlékeztetett arra, hogy március 4-én iktatták a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezésüket, és ez immár sikeresként jelenik meg az EU honlapján. De az esetleges elutasításra is fel vannak készülve, és készek ez esetben pert indítani – mondta. Közölte, egy hónapon belül lesz egy meghallgatás az EB-ben a kérdésben illetékes biztossal, fél éven belül pedig egy másik meghallgatás az Európai Parlamentben. Ezt követően az EB-nek fél éven belül döntenie kell arról, hogy alkot-e jogszabályt az adott kérdésben. Ha ez nem történne meg, a peres utat fogják járni, akárcsak a Minority SafePack kezdeményezői – mondta. A nyilvántartásba vétel miatt elindított korábbi perben hat év alatt számos ellenérv elhangzott az EB részéről, de ezeket az SZNT mind megcáfolta – mondta, emiatt nem tudja elképzelni, hogy az EB „mit tudna még kitalálni”, de felkészültek arra, hogy ha kell, „ismét megküzdjenek az Európai Bizottsággal” – fogalmazott.

Izsák Balázs ugyanakkor elemezte a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást, amelyen meghívottként – és a sajtótájékoztatón is – részt vettek katalán, baszk és sziléziai autonómiamozgalmak képviselői is. Az SZNT elnöke sikeresnek ítélte a megemlékezést és felvonulást, de kifogásolta, hogy a résztvevők számára nem engedélyezték az úttesten haladást. Közölte, nem áll módjában bírálni azt a közösséget, amelynek a jogaiért harcol, de szerinte nagyobb számú jelenlét nagyobb nyomatékot adna a követeléseiknek. Hozzátette: „amíg öten, tízen lesznek” legalább, ő meg fogja tenni az utat a Székely vértanúk emlékoszlopától a kormányhivatalig.
Az SZNT elnöke kifogásolta, hogy a rendezvény résztvevői számára a hatóságok nem engedélyezték az úttesten való vonulást. Úgy vélte, jogszerűtlen döntés volt a polgármester részéről, hogy a szervezőket már a második éve nem hívják meg a megmozdulásokat láttamozó bizottság ülésére, és a rendezvény egyes elemeit a szervezők beleegyezése nélkül megváltoztatják.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke rámutatott: 35 évvel a romániai rendszerváltás és 104 évvel Trianon után a román hatóságok kriminalizálják az autonómia fogalmát, és nem teljesítik a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglalt, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteket.

A sajtótájékoztatón a marosvásárhelyi rendezvény külföldi meghívottjai és Szilágyi Zsolt, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke is jelen volt. A baszk, a katalán és a sziléziai autonómiamozgalmak képviselői meglepetésüknek adtak hangot a nagyszámú hatósági jelenlét és amiatt, hogy a felvonulókat a járdára kényszerítették.

A Katalán Nemzeti Kongresszus képviseletében Toni Strubell, a szervezet Nemzetközi Bizottságának tagja közölte: az európai őshonos kisebbségek nincsenek eléggé képviselve az EU-ban, és hangsúlyozta, hogy Európa jövője a régiók és a nemzetiségi jogok tiszteletben tartásán múlik.

Jerzy Gorzelik, a Silesian Autonomy Movement elnöke aláhúzta: az EU-nak védenie kell a kulturális sokszínűséget, és az autonómia univerzális megoldás lehetne az európai régiók számára.

Luke Uribe-Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt és a spanyol szenátus tagja arról beszélt, hogy Európában az autonómia gyakorlata már sikeresnek bizonyult egyes őshonos kultúrák fenntartásában.

Tőkés László úgy vélte, az erdélyi magyarok, székelyek számára létkérdés az autonómia, és „minősíthetetlennek” nevezte, hogy az RMDSZ csak egyik parlamenti képviselője révén, levélben üdvözölte a rendezvényt, holott Maros megyében prefektusa és tanácselnöke, Marosvásárhelyen pedig polgármestere van.