Az előadás Orbán Balázs felmenőinek bemutatásával kezdődött, akik között különösen fontos helyet foglalt el a Konstantinápolyban élő, olasz származású anyai nagymama, Foresti Mária. A nagymama özvegyen maradt, és lánya, a Magyarországra került Knecktel Eugénia (Orbán Balázs édesanyja) után kutatva jutott el 1846-ban Lengyelfalvára, amikor is meghívta az Orbán családot, hogy látogassák meg őt Konstantinápolyban. A nagymama ott mesés vagyonnal, 13 palotával rendelkezett, de az Orbán családnak végül nem sok maradt ebből: a végrendelet körüli perlekedésben elveszítették a házak zömét, viszont az isztambuli utazás kapóra jött Balázsnak, aki mindig is vágyott arra, hogy elmenjen a Közel-Keletre. Nemcsak Törökországot, de utána Görögországot, Libanont, Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot is felkereste. Úti élményeiből született meg az Utazások Keleten című könyve, amelyet az előadó szerint amolyan, A Székelyföld leírása előtti próbamunkának is tekinthetünk. Egyiptomban mintegy 170 tárgyat vásárolt – magyarázta Kápolnási Zsolt –, amiket hazaküldött az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek Kolozsvárra. Mivel időközben a kolozsvári múzeum a román állam tulajdonába került, így ma már annak is kell örvendenünk, ha néha-néha nagy kegyesen rendeznek egy-egy kiállítást ezekből a tárgyakból, mint például tették azt három évvel ezelőtt is – mondta. Azt azonban egy szóval sem említették, hogy a kiállított tárgyak Orbán Balázs hagyatékából származnak – tette hozzá.

Amikor Orbán Balázs visszatért Egyiptomból, hallotta a híreket, hogy baj van Magyarországon, ezért Konstantinápolyban szabadcsapatot szervezett a forradalom megsegítésére, de már későn. Hazafelé tartva, Vidinben érte őket a hír, hogy a forradalmat leverték, így ők is visszamentek. Orbán Balázs még így sem maradt szerep nélkül: ő lett az összekötő Konstantinápoly és az emigrációba kényszerült, akkor Nyugat-Anatóliában tartozkodó Kossuth Lajos között. 1852-ben következett újabb állomása életének, amikor is előbb Londonba, majd Jersey szigetére utazott. Itt kerül kapcsolatba a fényképészettel, amelynek tudományát az emigrációban szintén itt tartózkodó Victor Hugo családjától tanulta meg. 1859-ben tért vissza Erdélybe, s nekifogott fő művének, A Székelyföld leírásának.

Ő lett az első székely fotográfus, székelyföldi utazásain 18 kilogrammos kamerát hordott magával, a fényképeket helyben, üveglapokra hívta elő. Anekdoták is fennmaradtak, miszerint sok helyen azt hitték, ágyút cipel magával. 1871-ben országgyűlési képviselő lett, s gyakorlatilag egészen 1890-ben bekövetkezett haláláig, 19 éven keresztül képviselte a magyar országgyűlésben a székely érdekeket. „Célja az volt, hogy a székelységet kiemelje az elszigeteltségből, nagyon bántotta a székelyek elvándorlása is a szülőhazából, ez ellen is tenni szándékozott” – hangzott el az előadáson.

Úgy halt meg, mint Benedek Elek: a másnapi, országgyűlési beszédére készült, gyakorlatilag kiesett a toll a kezéből. Halálát övezően is szárnyra kaptak legendák, például, hogy az édesanyjától örökölt szejkefürdői birtokra felvett háziasszony, aki mellesleg több volt, mint háziasszony, apránként megmérgezhette. „Az mindenesetre tény, hogy ez a háziasszony Orbán Balázs halála után mindent összepakolt Szejkefürdőről, amit lehetett, csupán három jegyzetfüzetet hagyott ott. Az egyikben Szamos menti leírásokat is találtak, ami felvetette annak a lehetőségét, hogy készülhetett egy Székelyföldön kívüli leírása is Orbán Balázsnak” – mondta az előadó.

A közönség Orbán Balázs végrendeletéből is hallhatott részleteket: „Amint egész életem küzdelem volt a jóért, az igazságért, arra törekedem, hogy halálomból is némi haszon származzék a szegény magyar hazának, amelynek egész életem tevékenységét szentelem. Földi javaim egy részét, azt a részét, amely a leginkább szerzeményem, a hazai közművelődés és fajmegmentés oltárára szentelem. Családdal nem lévén megáldva, a magyar népet tekintem családomnak, s azt is kívánom fő örökösömévé tenni.” „Sajnos, ez az örökség is teljesen elherdálódott, amiben erősen közreműködött a testvér Ottó és rokonsága is” – összegezte Kápolnási Zsolt, megállapítva azt is, hogy bár úgy tűnik, a legendás székelyt kortársai jobban megbecsülték, mint mi, az utódai, mégis történnek próbálkozások, hogy Orbán Balázs emlékét a köztudatban az őt megillető helyre emeljék: a jelenben ilyen például a Székely Legendárium készülő animációs filmje, amelynek első részét az előadás végén levetítették.