„Mi, akik a nemzetet szolgáljuk, hiszünk egy békében élő, kultúrájára, nyelvére büszke, identitásában szilárd magyar nemzetben” – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó tegnap Koltón. Az MTI-nek elmondta, hogy Ecsedi Árpád koltói református lelkipásztor meghívására érkezett a Máramaros megyei településre, hogy együtt ünnepeljen az ott élő magyar közösséggel. Felidézte, hogy Petőfi Sándor három alkalommal is ellátogatott a koltói Teleki-kastélyba, így a Szendrey Júliával való házasságkötésüket követő mézesheteket is itt töltötték a kastély urának meghívására. Ez különleges fényt ad a március idusán tartott koltói ünnepségnek – mutatott rá. Kifejtette: 1848 példát is ad abból, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a nemzetnek ki kell állnia az igazság védelmében, ki kell állnia jogaiért, még akkor is, ha ezt egész Európával szemben kell megtenni.

„Mi, magyarok kiböjtöltünk egy teljes évszázadot, véget ért a magyarok száz év magánya” – mondta Nagy János tegnap Szatmárnémetiben. A Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Láncos templom belső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten arról beszélt, ez a szűk évszázad megtanított bennünket arra, hogy mindent, ami fontos – a hitet, a magyarságot és a kultúrát – ismét eredeti fényében lássuk. Nagy János felhívta a jelenlévők figyelmét arra: böjti időben befelé és fölfelé, a húsvét és a feltámadás felé kell tekinteni, ennek szellemében szükséges látni életünket, a történelmünket és a körülöttünk zajló eseményeket. Látni kell Trianont, a világháborút, a kommunizmus évtizedeit, Temesvár fényeit, Tőkés Lászlót, „2004. december 5-ét, a nemzetárulás fekete napját”, a határokon átívelő nemzetegyesítés „piros betűs pillanatát” 2010-ből, a kereszténység nyugat-európai meggyengülését, valamint azt a több ezer templomot, egyházi iskolát és óvodát, ami az elmúlt másfél évtizedben épült fel vagy újult meg a Kárpát-medencében – sorolta az államtitkár.

1848 szellemisége azt tükrözi, hogy a nemzet magára, a magyarok pedig egymásra találtak – jelentette ki Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja a nemzeti ünnepen szombaton este Brassóban. A Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott a Cenk alatti város színházában tartott gálaesten ünnepi beszédében kifejtette: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc megmutatta, hogy a magyar nép az ezer és ezer különbség ellenére is képes összefogni és kiállni érdekeiért, ha arra valóban szükség van.

Kiemelte: meggyőződése szerint a megmaradás zálogát Erdélyben Székelyföld autonómiája jelenti, ezért ezt az igényt nem lehet feladni. Rámutatott, sehol Európában magyar közösség nem kért olyan jogokat, amelyek az EU-n belül valahol ne működnének, és arról is biztosította az ünneplő közösséget, hogy Magyarország kormánya támogatja a határon túli magyar közösségek törekvéseit. Rámutatott: nem szabad feladni a székelység vagy más külhoni magyar közösség és az anyaország legfontosabb stratégiai céljait, ezek érdekeit a legszélesebb körben meg kell jeleníteni és erősíteni.