Jelentős fölénnyel nyerte a Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök vezette Egységes Oroszország Párt az oroszországi helyhatósági választásokat, amelyeken szinte kizárólag a parlamentben képviselt pártok jelöltjei indultak. Putyin pártjának jelöltjei a kilenc regionális parlamentben, amelybe képviselőket választottak, mindenütt több mint ötven százalékot szereztek: a legkevesebbet — 51,27 százalékot — a Vlagyimiri területen, a legtöbbet — 79,51 százalékot — Tatárföldön érték el.
A második helyen erősen leszakadva az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) végzett 8,36—27,75 százalék között, az Oroszország Liberális-Demokrata Pártja (LDPR) 2,63—19,78 százalék közötti eredményt ért el, az Igazságos Oroszország párt legjobb eredménye pedig 12,26 százalék volt.
Feszült helyzet Tibetben
A kínai rendfenntartó erők körülzártak egy tibeti buddhista kolostort, miután az ottani szerzetesek felvonulást tartottak, tiltakozásul a kínai elnyomás ellen — közölték nem kormányzati szervezetek. Az eset vasárnap történt a Tibettel szomszédos Szecsuan tartományban, ahol két nappal korábban egy szerzetes felgyújtotta magát. A térségben feszült a helyzet a Kína-ellenes tibeti felkelés ötvenedik évfordulójának közeledtével. Tibetnek függetlenséget követelő amerikai székhelyű szervezetek szerint több száz buddhista szerzetes tartott tiltakozó felvonulást, mert a hatóságok megtiltották nekik az imádkozást a tibeti buddhizmus egyik legjelentősebb ünnepe, a Monlam (ima)ünnep idején.
Konferencia a gázai újjáépítésért
Megnyílt a Gázai övezet háborús újjáépítésének szentelt nemzetközi megajánlási konferencia tegnap az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, és a felszólalók közül többen hangsúlyozták, hogy a közel-keleti politikai rendezés híján nem lesz elegendő az anyagi támogatás a palesztin enkláve talpra állításához. A konferencián nyolcvan ország és nemzetközi donorszervezet képviselteti magát, részt vesz többek között Nicolas Sarkozy francia és Mahmúd Abbász palesztin elnök negyvenöt ország külügyminiszterével együtt, de nem kapott meghívást a Gázai övezetet uraló Hamasz iszlamista mozgalom. A nemzetközi közösség 4,481 milliárd dollárt, a vártnál sokkal nagyobb segélyt ajánlott fel a Gázai övezet újjáépítésére és a palesztin gazdaság fellendítésére.
Teherán nem akar atombombát
Az iráni külügyi szóvivő megismételte azt a korábbi állítást, miszerint Teherán nem akar atombombát gyártani. Haszan Gasgavi alaptalannak nevezte Michael Mullennek, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének vasárnapi kijelentését. Az amerikai tábornok ugyanis azt mondta, hogy Irán már elegendő hasadóanyagot halmozott fel legalább egy atombomba gyártásához. A szóvivő nem cáfolta a nukleáris anyagok mennyiségére vonatkozó kijelentést, de leszögezte: Irán nem szándékozik atombombához jutni. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint — mely ismételten bírálta Iránt és Szíriát amiatt, hogy nem hajlandóak kielégítő mértékben együttműködni az ENSZ-szervvel az atomprogramjukkal kapcsolatban felmerült gyanúk eloszlatásában — Irán immár 1010 kilogramm gyengén, alig ötszázalékosan dúsított urán-hexafluoriddal rendelkezik. Az atomfegyver gyártásához azonban ezt az anyagot kellene legalább 90 százalékosra dúsítani.
Erősödik az antiszemitizmus Európában
A közel-keleti feszültség növekedésével párhuzamosan egyre magasabbra csap az antiszemitizmus hulláma az Európai Unióban — állapítja meg tegnap közzétett jelentésében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége. A bécsi székhelyű ügynökség tizenkilenc uniós tagországból gyűjtött adatokat, amelyek szerint összefüggés áll fenn a közel-keleti helyzet alakulása és az antiszemitizmus terjedése között. Megváltozott a tipikus antiszemitáról alkotott kép is — őt korábban a bakancsos bőrfejű testesítette meg, ma viszont ott van mellette az elégedetlen fiatal muzulmán, az észak-afrikai bevándorló és a globalizációellenes aktivista.
