Bár elméletileg itt ilyesmi fel sem tevődött, mert – az arról szóló tudósítás szerint – a két elnök részletesen és őszintén cserélt eszmét az ukrajnai konfliktus helyzetéről, kifejezték óhajukat a kapcsolatok normalizálására. A lényeg az, a telefonos tárgyalást sikeresnek könyvelték el, és utána a Kreml közölte, hogy az oroszok is belemennek a Trump javaslatába egy korlátozott tűzszünetről, és nem lövik harminc napig egymás energetikai rendszerét. Az ukránok is beleegyeztek ebbe, de ők szélesebb körű fegyvernyugvást szerettek volna.

Az a helyzet, hogy az energia sokkal drágább, mint az emberélet, ezért az energiahálózatokat kímélni kell, nem mint a harcoló katonákat. Nem tudom, mennyiben számolnak egy emberéletet, de úgy néz ki, hogy az kevesebbet ér mint egy kilowattóra elektromos energia. Eddig kölcsönösen lőtték egymás energetikai létesítményeit. Az oroszok az ukrán erőműveket, trafókat, az ukránok a frontvonalak mögötti orosz olajfinomítókat.

Az oroszok konstruktívnak mutatkoztak a tengeri tűzszünet tekintetében, és belementek egy 175 fős fogolycserébe is. Így már kölcsönösen érdekeltek lesznek ők és az ukránok is, hogy ne lőjék le az elfogott ellenséges katonákat, mert azokat visszakaphatják, és ismét küldhetik a frontra harcolni. Abban is megegyeztek, hogy 23 súlyosan sérült ukrán katonát átadnak Ukrajnának, biztosan azért, hogy ne nekik kelljen gondozniuk, mert nekik is van elég sebesült katonájuk.

Egy fekete-tengeri fegyvernyugvás után következhet a teljes tűzszünet, és végül a béke.

Az amerikai elnök szerint a „hívás nagyon jó és produktív volt”. Az oroszok szerint is a két államfő közti beszélgetés „nagyon jól ment”. Putyin különmegbízottja azt írta, hogy „a világ sokkal biztonságosabb hellyé vált ma”. (Ma ezt mi, a világ lakói egyelőre nem nagyon érezzük.)

Putyin különben azt is javasolta, hogy az észak-amerikai és az orosz hokiligák képviselői csapjanak össze egy orosz–amerikai mérkőzésen. Persze Putyin azt is követelte, hogy az ukránok a tűzszünet alatt ne indíthassanak mozgósítást, ne vonják össze csapataikat a határon, a külföldi katonai segítséget állítsák le. A béke szükségességével természetesen mindenki egyetértett.

Az Európai Uniót mintha kihagyták volna az ilyenfajta tárgyalásokból. Lehet, hogy az a régebbi dilemma forog fenn, hogy az amerikaiak nem tudják, kit kell hívni, ha az unióval akarnak beszélni? De ettől függetlenül, néhány uniós tagország vezetője is megnyilvánult az amerikai–orosz tárgyalások után. A mindig harcos francia elnök, Macron és a hattyúdalát éneklő német kancellár, Olaf Scholz közös sajtótájékoztatón reagált a korlátozott tűzszünetre, és azt mondták, hogy ez egy jó kezdet, de nem lehetséges a megállapodás Ukrajna nélkül. Mi egyebet mondhattak volna, mikor úgy tűnik nekik, hogy „ez egy gyönyörű barátság kezdete” Putyin és Trump között, ami nem mondható el kettőjükről és az unió vezetőiről.

A volt ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba meg azt mondta, hogy a legrosszabb változat esetén Ukrajna eltűnik a térképről. Az is lehetséges, hogy a harcok leállnak egy kis időre, és a felek tovább készülnek a háborúra, de a területvesztést ők jogilag nem ismerik el. Az oroszok meg a meghódított területekről nem akarnak lemondani, ugyanis azokért indították el a „különleges hadműveletnek” becézett háborút, és az ukránok azok megvédéséért harcoltak. Most akkor mi legyen? Még területcseréről is álmodoztak, mert behatoltak az orosz kurszki területekre. Most a harcok eredményeként holdbéli tájak alakultak ki, miután rommá lőttek mindent.

Mivel az amerikaik jártak már a Holdon, a végén még felajánlják, hogy a békéért, a mezőgazdasági területekért és a ritkaföldfémekért cserébe adnak nekik a Holdon néhány tízezer négyzetkilométer holdföldet, és akik elhagyták Ukrajnát és vissza akarnak oda költözni, azokat oda telepítik.

Fotó: Facebook / The White House