Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök még március 18-i telefonbeszélgetése során vetette fel ezt a témát. Az orosz diplomácia vezetője közölte, Moszkva támogatja a fekete-tengeri kezdeményezés mindenki számára elfogadhatóbb formában történő újraindítását. Mint mondta, Oroszország kiszámítható gabona- és műtrágyapiacot akar. Hangsúlyozta, hogy Oroszország aggódik Afrika, a globális Dél és a Kelet országainak élelmezésbiztonsága miatt, amely „megszenvedi a Nyugat játszmáit”.

Lavrov szerint a rijádi találkozón az orosz küldöttség arra kérte Washingtont, hogy az új fekete-tengeri kezdeményezésben ne legyen helye kétértelműségnek. Anélkül, hogy nevén nevezte volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, a miniszter azt hangoztatta, hogy „bemondásra nem hihetünk ennek az embernek”.

A fekete-tengeri kezdeményezés, más néven a gabonaalku célja az volt, hogy az ukrán gabonát elszállítsák a fekete-tengeri kikötőkből, valamint normalizálják az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák világpiaci exportját. Arra hivatkozva, hogy az alku fő célja, a rászoruló országoknak történő gabonaszállítás nem valósult meg, és az Oroszországgal szembeni kötelezettségek sem teljesültek, Moszkva 2023 júliusában elállt az alkutól.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy nem fogják nyilvánosságra hozni a Rijádban több mint 12 órán át folytatott orosz–amerikai megbeszélések eredményeit. Technikai jellegű megbeszélés volt. Ezek olyan tárgyalások, amelyek a részletekben való elmélyüléssel járnak, ezért a technikai megbeszélések tartalmát biztosan nem fogják nyilvánosságra hozni, mondotta. Hozzátette, a fővárosokban most elemzik az elkészült jelentéseket, és utána lehet majd bizonyos értelmezésekről beszélni.

Peszkov közölte, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolattartás folytatódik, de további találkozókkal kapcsolatban egyelőre nincsenek konkrétumok, a Moszkva, Kijev és Washington képviselői közötti tárgyalások lehetőségéről sem beszéltek még. Nem született megállapodás egy Putyin és Trump elnök közötti újabb telefonos kapcsolatfelvételről sem.

A hétfői rijádi találkozó után Grigorij Karaszin, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke annyit mondott, hogy az amerikai küldöttséggel folytatott megbeszélések nehezek, de konstruktívak voltak. Az Ukrajnáról folytatott párbeszédről szólva közölte, hogy az álláspontok nem mindig egyeznek, de a felek keresik az interakció formáját, és ilyen lehetőség adódott. Moszkva és Washington egyetért abban, hogy az ukrán válsággal kapcsolatos kérdésekben együtt kell működni.

Karaszin hangoztatta, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások a nemzetközi közösség, köztük az ENSZ és „egyes országok” részvételével folytatódnak majd. Kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai fél is érdekelt a párbeszéd folytatásában. Azt senki nem pontosította, mely országokra gondolhatott a szenátor.