A projektet Románia kormánya bonyolítja le ugyan, a pályázati pénz azonban az EU-tól származik; a projekt kivitelezésében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem mint akadémiai partner is segít – magyarázta elöljáróban a Kézdi_adapt nevű pályázat részleteit Szilveszter Szabolcs alpolgármester, programfelelős.

A projekt hosszú nevét rövidítve: az éghajlatváltozás Kézdivásárhelyre gyakorolt hatásairól és azok megelőzéséről, illetve mérsékléséről van szó. A pályázat révén a céhes város olyan nemzetközi adatbázisokhoz fér hozzá, amelyek egy sor éghajlati adatot tartalmaznak több évre visszamenőleg, ugyanakkor az a műszaki háttér is rendelkezésükre áll, amely által komplex algoritmusok révén modellezni lehet, hogy mi vár a jövőben a kisvárosra és térségére. Szilveszter Szabolcs hangsúlyozta: ugyan elsősorban Kézdivásárhelyre vonatkozik, de a kis távolságok és a hasonló klimatikus és területi sajátosságok miatt az eredményeket minden háromszéki település hasznosíthatja, és kidolgozhat egy akciótervet a klímaváltozás hatásaként jelentkező szélsőséges időjárás okozta károk kivédésére. A projekt futamideje két év, ez idő alatt minden lehetséges múltbéli adatot begyűjtenek és elemeznek annak érdekében, hogy egy jövőképet tudjanak körvonalazni. „Az éghajlatváltozással oda jutottunk, hogy a saját bőrünkön is érezzük a különböző extrém jelenségeket, legyen szó hőhullámokról, szárazságról, erdőtüzekről vagy árvizekről. A Climaxx részeként 32 régió kapott finanszírozást az EU-tól, ebből mindössze három település romániai” – érzékeltette a projekt horderejét és fontosságát az előadó, aki elmondta: klímaváltozás volt, van és lesz, a kérdés az, hogy ez a nemzedék miként tudja azt kezelni.

Az előadás több témakört is érintett, kezdve a talajvíz és a csapadék mennyiségéről, illetve az is elhangzott, hogy az extrém száraz időjárás nem csak a körülöttünk lévő faunában okoz felmérhetetlen károkat, hanem a mezőgazdaságban is, amely az élelmezésünkért felel. Szilveszter Szabolcs szerint nagyon fontos az, hogy a száraz időkre felkészülve öntözőrendszereket alakítsanak ki, a projekt ugyanakkor ennek ellenkezőjére, váratlan árvízhelyzetekre is tartalmaz megoldási javaslatokat. Kifejtette: fejlett mezőgazdaság ma elképzelhetetlen öntözőrendszer nélkül, a megyében mindössze Szépmezőn öntözhető méretesebb földterület, ezt leszámítva csak pontszerűen, nem számottevő területen oldható meg a vízutánpótlás. Már készült modellezés arra, hogy 25 év múlva miként néznek ki a földparcellák öntözőrendszer hiányában, egy másik térképen – szembetűnő különbséggel – jól látszott annak ellenpéldája is. A projekt révén születő eredmények abban is segítenek majd, hogy a mezőgazdálkodókat a jövőben információkkal lássák el, és így segítsenek az előre jelezhető károk kivédésében vagy legalábbis azok minimalizálásában. Azt is elmondta: illúzióban ringatjuk magunkat, ha azt hisszük, hogy egy nagyobb patak sosem apad el – példaként a Kászon-patakot hozta fel, amelynek a vízhozama nem is olyan rég a szokásos két és fél köbméter/másodpercről szinte tizedére, 0,3 köbméterre esett.

Az alpolgármestert követően Miklós Árpád, a városháza polgári védelmi irodájának vezetője – a projekt résztvevője – beszélt az árvizek modellezéséről. Kifejtette: most már ott tartunk, hogy nem elszigetelt nagyobb esőzések okoznak lokálisan kisebb károkat, hanem olyan ciklonok érintik a kontinenst, amelyek sok országra egy időben hatnak, számos helyen okoznak nagy károkat. Ilyen volt legutóbb 2024 szeptembere is, amikor az EU több tagállamában, Romániában is jelentős árvízkárokat rögzítettek. Elmondta, a projekt révén az árvízkárokat is mérsékelni lehet majd, ha pontosan tudják, hogy egy adott patak mely részén és mekkora víztöbblettel kell megbirkózniuk.

A projekt részleteiről a climaxxx.eu honlapon, valamint az önkormányzat Facebook-oldalán lehet bővebb információkat találni.