Marcel Ciolacu miniszterelnök sóhajtozik. Sóhajtozik néhány napja, hol a kamerák előtt, hol valamelyik közösségi oldalon. Panaszkodik, mintha az ellenzék és nem a kormány feje volna.
Aggasztja az ország nehéz gazdasági helyzete, pedig lassan két éve ő felel a legfontosabb döntésekért, a hatalmas költségvetési hiányért, mintha nem az ő irányítása alatt halmoztak volna hitelt hitelre. Nem érti, a takarékoskodásra kiadott ukáz ellenére miért ugrott az év első hónapjaiban egekbe a deficit, és azt sem, hogy ha leépítéseket rendelt el, miért nő mégis a közszféra létszáma. Szigorú fellépései dacára miért nincsenek következmények? Csodálkozik miniszterei teljesítményén, mintha nem ő lenne a főnökük, és nem a beleegyezésével kerültek volna tisztségükbe. Most éppen a külügyminiszterét rótta meg, amiért nem igazodik a modern időkhöz, régi vágású diplomataként nem épített ki kapcsolatokat az Amerikai Egyesült Államok új vezetésével, s lám, Románia még egy álomról kénytelen lemondani: polgárai továbbra sem kirándulhatnak vízummentesen Amerikába.
Hatalmas ünneplés volt januárban, amikor hivatalossá vált, hogy március 31-től román útlevéllel gyakorlatilag szabadon lehet utazni turisztikai vagy üzleti céllal az Egyesült Államokba, miután a tengerentúli nagyhatalom hivatalosan is felvette Romániát a Visa Waiver néven ismert vízummentességi programjába. Ez még a Biden-adminisztrácó döntése volt, és mindenki állította, Trumpék nem írják felül – ez ugyanis mindeddig így működött Amerikában. Csakhogy, mint annyi egyéb, ez is változott, az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériuma kedden bejelentette, hogy az amerikai kormány felülvizsgálja Románia felvételét a vízummentességi programba, mert ellenőrizni szeretné, hogy az ország megfelel-e a program szigorú biztonsági követelményeinek. Találgatások özöne következett. A kormány képviselői többnyire azt igyekeztek bizonygatni, hogy technikai kérdésről van szó, nem politikairól (tíz évig, a schengeni csatlakozás halasztása alatt éppen ennek ellenkezőjével magyarázták a késlekedést), az ellenzék, főként az AUR és vezére azt próbálja elhitetni, hogy az érvénytelenített választásokért és Călin Georgescu indulásának megakadályozása miatt kaptuk a büntetést. Marcel Ciolacu – és Kelemen Hunor is – a külügyminiszterre mutogat.
Nem tudhatjuk, mi áll a döntés mögött, de tény: a Trump által vezetett Egyesült Államok éppen most szigorít bevándorláspolitikáján. És az is tény, a román diplomácia olyannyira Bidenék híve volt, hogy nem találja az utat a republikánusok által irányított Fehér Házba. Marcel Ciolacu mondogatja ugyan, hogy keresik, építgetik a kapcsolatot, de sorra minden európai vezető megfordulja magát Washingtonban, és a románok előtt zárva maradnak az ajtók. A Klaus Iohannis által irányított, saját embereivel teletűzdelt román külpolitika még akkor is Trump ellen ágált, amikor már biztosnak látszott a győzelme, és az új amerikai elnök nem felejt...
Ezt elszúrták rendesen – mondhatnánk, csakhogy az amerikai–román kapcsolatok jóval többről szólnak a vízummentességnél, a Románia legfontosabb stratégiai partnerének tekintett Egyesült Államokon fontos gazdasági és még fontosabb védelmi programok múlnak. Lehet sajnálni az amerikai demokráciát, sóhajtozni a Trumpék által meghatározott új irányon, megsértődni, duzzogni, de nagyobb szükségünk van rájuk, mint bevallanánk. Ha a román politika jelesei és mindenért siránkozó miniszterelnökünk nem változtat hozzáállásán, nagyobb lehet az ország vesztesége, nem csak a vízummentes Amerikába repülés reménye foszlik semmivé.
Fotó: Facebook / Marcel Ciolacu