Lezajlott tegnap Párizsban mintegy harminc ország részvételével az a nemzetközi csúcstalálkozó, amelynek célja, hogy Ukrajna támogatói véglegesítsék a Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciákat egy Oroszországgal kötendő jövőbeli békemegállapodás esetére.

Az Emmanuel Macron francia államfő által „önkéntesek koalíciójának” elnevezett csoport tanácskozásán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett.

A találkozót követően Emmanuel Macron elmondta, hogy a részt vevő országok megállapodtak abban: továbbra is támogatják Ukrajnát, hogy az a lehető legjobb tárgyalási pozícióba kerüljön, miközben ismét szemére vetette Oroszországnak, hogy úgy tesz, mintha folytatná az egyeztetéseket, viszont fokozza az Ukrajna elleni támadásokat. Kijelentette, hogy „nem jött el az idő a szankciók feloldására”, mivel ehhez végleges békerendezésre van szükség. A résztvevők döntöttek arról, hogy fenntartják a nyomást az orosz árnyékflottára is.

Emmanuel Macron kiemelte, hogy három elv alapján kell biztonsági garanciákat nyújtaniuk Ukrajnának. Elsőként legyen egy erős ukrán hadsereg, melyhez brit-francia missziót indítanak Kijevbe, hogy felmérjék, milyen katonai eszközökre van szükségük. Emellett egy támogató erőt biztosítanának, amelyet stratégiai területeken alkalmaznának, valamint Európa felfegyverzésére is nagy hangsúlyt fektetnek.

A francia elnök hangsúlyozta: „a legjobbat kell remélnünk, de fel kell készülnünk a legrosszabbra”, ugyanakkor bízik benne, hogy az Egyesült Államok is csatlakozik az európai békefenntartókhoz. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok megbízható szövetséges, és dicsérte Donald Trump törekvését a konfliktus befejezésére.

Oroszország fedje fel lapjait

Keir Starmer brit miniszterelnök közvetlenül a találkozó után nyilatkozott a sajtónak Volodimir Zelenszkijjel együtt. Megállapították, hogy az európai országok többsége kiáll Oroszországgal szemben. Az ukrán elnök megjegyezte, örömmel látta az elköteleződést aziránt, hogy semmilyen szankciót nem oldanak fel, amíg Moszkva be nem fejezi a háborút, ugyanakkor reméli, hogy nagyobb nyomást gyakorolnak Oroszországra − írta a Sky News.

A brit miniszterelnök később arról beszélt, hogy felszólítja Vlagyimir Putyint: adjon végre egyértelmű választ a tűzszüneti ajánlatra, és fejezze be az Ukrajna elleni támadásokat.

Megjegyezte, hogy újabb katonai támogatást terveznek nyújtani Ukrajnának, és Európa most olyan mértékben mozgósít, amire évtizedek óta nem volt példa, és amelyet a világ minden tájáról érkező partnerek támogatnak. „Eltökélt szándékunk, hogy igazságos és tartós békét teremtsünk, mert tudjuk, hogy ez létfontosságú Ukrajna és egész Európa számára” − mondta Keir Starmer, de hozzátette, hogy nem látható még, mikor jutnak el odáig, viszont a hangsúly azon van, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak Oroszországra, hogy üljön le a tárgyalóasztalhoz. Szerinte a legfontosabb feladat az lesz, hogy készen álljanak a békemegállapodás megkötésére, akármilyen formája is lesz.
Nem erősítette meg, hogy brit haderőt küldenének Ukrajnába békefenntartóként, de a politikai akciókat operatív tervekké kívánják átalakítani, melyhez megvizsgálják a különböző lehetőségeket. Ugyanakkor tagadta, hogy brit–francia vezetéssel valósulna meg a katonai szerepvállalás, valamint a nukleáris arzenál bevetését is kizárta.

Tűzszünetet felügyelő munkacsoportban vesz részt Románia

Ilie Bolojan tegnap bejelentette, hogy Románia részt vesz a 30 napos fekete-tengeri tűzszünetet felügyelő munkacsoportban. A „tettre készek koalícióját” alkotó országok vezetőinek párizsi találkozója utáni sajtótájékoztatóján az ügyvivő államfő elmondta, hogy a felek megállapodtak Ukrajna további támogatásában és a NATO keleti szárnyának megerősítésében.

Bolojan közlése szerint a 30 napos tűzszünet felügyeletére egy munkacsoport alakul, amelyben Románia is részt vesz. Ezt azzal indokolta, hogy a tűzszünet a Románia számára stratégiai jelentőségű Fekete-tengerre vonatkozik. Emlékeztetett, hogy az ország exportjának jelentős része a tengeren zajlik, és számos fejlesztés révén Konstanca a Fekete-tenger legfontosabb kikötője lett.

„Együtt fogunk működni a tűzszüneti megállapodás tiszteletben tartásáért, mert a biztonságos hajózást garantáló fekete-tengeri térség jót tesz a kereskedelemnek és a fejlődésnek ebben a régióban” – magyarázta Bolojan az Agerpres beszámolója szerint.

Az ügyvivő államfő újfent megerősítette ugyanakkor azt is, hogy Románia egyetlen katonát sem fog Ukrajnába küldeni. Megjegyezte viszont, hogy békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet. Közlése szerint a békefenntartó csapatok vagy a NATO keleti szárnyának országaiban, vagy a frontvonaltól nagy távolságra, ukrán területen fognak majd állomásozni. „Mindenesetre ezek a katonák Románián keresztül haladnak majd át (...). Ebből a szempontból mi tranzitországként veszünk részt a békefenntartó erőkről szóló megbeszéléseken” – magyarázta Bolojan, hozzátéve, hogy Romániának logisztikai szempontból fel kell készülnie a feladata ellátására.

Nagyon fontosnak nevezte a koordinációt az Egyesült Államokkal a békemegállapodás előtti és utáni időszakban egyaránt, mert szerinte csak Washington biztonsági garanciavállalása teremthet tartós békét.