Sok ezer esztendőkkel ezelőtt a bronz- és rézkor embere telepedett itt le. Közel a faluhoz a rómaiak is itt hagyták emlékeiket. A vargyasi báró Daniel Gábor kutatásai nyomán aranykarikák kerültek az erdélyi múzeum régiségtárába. Még homály fedi azt is, hogy a mai Daniel-kastély területén — ahol kérdéses eredetű kőfalrakatokat takar a talaj — állt-e, állhatott-e római kori vigília vagy éppen katonai tábor (castrum). Nem tudni, milyen lehetett az akkori népek folytonossága ezen a vidéken, miként azt sem, hogy éppen Szent István királyunk telepített-e ide olasz kőfaragó mestereket azzal a céllal, hogy velük építtesse meg a vidék első római katolikus kápolnáit. Az sem kizárt — írják a történészek —, hogy Olasztelek a ,,római coloniálisoktól" kapta volna mai nevét. Annyi azonban bizonyos, hogy a XV. században már állt itt egy csúcsíves stílusban megépített templom, hogy a katolikus korban öntött és ma is működő egyik harangot (1489) Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Nos, e régi templom helyén található a mai újjászületett-megszépült Isten háza, ahol hithez, lelkiekhez, bizalomhoz és nem kevésbé a nemzeti identitás megőrzéséhez szükséges erőt kap az ember.

Maradjunk a múltnál

A rendszerváltás utáni tulajdonjogi változások ugyancsak megosztották az egykori műemlék Daniel-kastély területét. Több tulajdonos osztozott az egykori javak fölött. A sok bába között eltűnt a gyermek, nyomtalanul elvesztek a kastélyt övező arborétum ritka fafajtái. A piramidális tölgy, a helyiek nyelvén ,,cserejegenye" már csak az emlékezetben él. A bárói család, amelybe a nagy magyar orvos, dr. Korányi Frigyes is beházasodott, az utolsó nagy háború után távozott örökösétől, a Szalacsi családtól két helybeli család 1946-ban megvásárolta a kastélyt, körülötte egy telekrészt. Közben itt gazdálkodott, minden jog nélkül, pártbizottsági határozat alapján a helybeli téesz. Mondanunk sem kell, az épület megvédése a legkisebb gondjaik közé tartozott, miként azt sem, hogy nem volt könnyű a valamikori vásárt bizonyítani a rendszerváltás utáni törvényes visszaszolgáltatáskor, ám a brassói táblabíróság a fundust — a kastélyt és a 45 árnyi területet — az egykori tulajdonosok leszármazottainak, Balázsi Gábornak és Kolumbán Pálnak visszaítélte.

— Nem szándékszunk vendégfogadót, turistaházat alakítani a kastélyban, ezért áruba bocsátottuk, eladjuk — nyilatkozta Balázsi Gábor. — A szakminisztérium és a bardoci önkormányzat lemondott vásárlási előjogáról. Műemlék, s tudjuk, hogy ameddig a mi tulajdonunk, az épület állagmegőrzése a mi feladatunk. Hogy mekkora, mi az értéke ennek az épületnek, ön tudja a legjobban — szólt e sorok írójához Balázsi —, hisz ön írta eddig az egyetlen részletes tanulmányt erről az épületről.

Nagyobb a gond a kastély hátsó udvarán álló, ún. Kicsi- vagy Bethlen-kastéllyal, mely 1621—42 között épült. A hagyomány szerint Bethlen Gábor vadászatai alkalmával szálláshelyként használta. Reneszánsz emlékei, boltíves szobái védelemre köteleznek. Várfal vette körül, s vész idején itt húzták meg magukat az olasztelekiek. Területét az egykori Kormos Kft. birtokolta, s mint megtudtuk, a csíkszeredai Euro-Consulting vagyonfelszámoló hatáskörébe került. Jelenlegi bérlője gombatenyészetet működtet a pincében. Tulajdonjogát bizonyára a műemlékvédőknek kell véglegesíteniük.

A holt világ után az életbe

A lehető legjobb, a kisgyerekek számára nagyon kényelmes és alkalmas a helybeli óvoda. Az épületet önerőből korszerűsítette a bardoci önkormányzat: központi fűtés, falburkolat, vezetékes ivóvíz áll a kicsinyek rendelkezésére. Harmadszáz kis csemete képezi az olaszteleki székelymagyarok aranytartalékát. Két csoportban oktatják-nevelik őket. A hamar beálló tél és az elhúzódó munkálatok miatt rendezetlen maradt a játszótér szerepét is betöltő udvar. Ez tavaszra maradt. Létszámban a végzős csoport a legerősebb, tizenegy gyerek kezdi a jövő iskolai évben a helybeli elemi iskola első osztályát.

— Itt most negyedszáznál több gyereket oktatunk-tanítunk ketten — tájékoztatott Ilkei Julianna tanítónő. — Szaporodik az iskolások létszáma, mert a bejövő tizenegy gyerekkel szemben csak nyolc negyedikes lép felső osztályba ősszel. Megújult az iskola, beindult az új központifűtés-hálózat. Az épület hátsó részén most végzik az utolsó simításokat. Az alsó részben informatikalabort rendeznénk be, öt számítógépet kaptunk ajándékba a wilsumi holland testvériskolától. A fennmaradt terem a tornaórák megtartását szolgálná. A manzárdot is kikészítik. Testvérkapcsolatokat ápolunk a magyarországi kőrösnagyharsányi iskolával.

Emlékhely és emlékpark a falu szívében

Nem más ez, mint a református templom és a helybeli iskola bekerített közös udvara, melyet csak egy út választ el a kálvinista parókia és gyülekezeti ház szépen rendezett telkétől. Az iskola épülete megérdemli, hogy műemlékként kezeljék, ugyanis Sváb Gyula (1879—1938) építész, műegyetemi tanár tervei alapján épült a XX. század első felében. Ő tervezte a budapesti csillagvizsgáló és a gödöllői agrártudományi egyetem épületét. A rendezésre váró közös udvar közepén áll az egykori országzászló-talapzat, mely szintén történelmi értékű, 1940. november 5-én itt húzták árbocra a magyarországi Tas község ajándékozta országzászlót. A talapzatot világháborús emlékművé alakították, erre helyezték rá a második világháborúban elesett hősök emléktábláját. Az 1848—49-es szabadságharc tíz olaszteleki hősének nevét a templom homlokfalán elhelyezett emléktábla örökíti meg. Az iskolaépület előtt áll Kósa Bálint kortárs helybeli műkedvelő képzőművész alkotása, Hermányi Dienes József (1699—1763) mellszobra. Református pap volt, anekdotagyűjtő és író, a magyar memoárirodalom egyik előfutára. Már csak a szobor jelenléte is arra kötelezné az iskolát, hogy felvegye Hermányi nevét. Ebben a témakörben igazán válogathat a hivatalos iskolairányítás, hisz Olaszteleken született az etnográfus tanár és királyi tanfelügyelő, Kolumbán Lajos (1875—1958) is, akinek emléke még él a kiterjedt őshonos Kolumbán családban. Az iskola és a parókia előtti tér 1940—44 között a Gróf Teleki Pál tér nevet viselte.

— Különösen az ún. Piactér parókia felőli részét volna fontos rendezni, parkosítani — jelezte a helybeliek gondját a bardoci önkormányzatnál is ifj. Máthé Sándor Zoltán, aki Rancz Istvánnal együtt Olaszteleket képviseli a községi tanácsban. — A baj az, hogy valamiképp kanalizálni kellene az itt lefolyó hegy levét, no meg itt jár ki a csorda is nyári időben a legelőre. Parkolót is lehetne kialakítani ezen a helyen. Amivel még problémánk volna, egy gyalogjáró, járda kiképzése a 131-es műút mellett. Mivel megnőtt a forgalom, az óvodásokat és az elemistákat a szülők kénytelenek hazakísérni tanítás után.

Az iskolában beszélgettünk Tüzes Bölöni Ferenc református lelkipásztorral, akinek nemcsak a 630 lelket számláló református gyülekezet és egyházközség szolgálata a gondja, hanem tevékenyen részt vesz a helybeli Messzelátó Egyesület közművelődési tevékenységében is. A farsang idején a kosaras bált szervezi meg az egyesület — tájékoztatott. — Ezzel is őrizzük hagyományainkat, a népviseletet, az énekeket, fellép a helyi Hajnalcsillag hagyományőrző néptáncegyüttes, melyet Bartha Imre tanár és neje, Kósa Ilona irányít. Gyümölcsöző és élő kapcsolat működik a Körösnagyharsányért és a Messzelátó Egyesület között. Régebbi terve az egyesületnek a falufüzet kiadása. Hamarosan erre is sor kerül. Kolumbán Gábor bácsi gyűjtögeti már az adatokat. Ő egyébként nagyobb lélegzetű monográfiát tervez. Lélekben már készülünk március 15. méltó megünneplésére.

Bartha Imre táncoktató, a Baróti Szabó Dávid Líceum tanára a 2002-től már hagyományossá vált kosaras bál szervezője. Sok erdővidéki népi táncot felelevenítenek ilyenkor. Jelenleg nyolc párral foglalkozik.

Sok jót mesélnek a faluban a művelődési életről. Máthé Sándorné furulyaegyüttest vezet, a Harmónia asszonykórus is tevékenykedik, nyáron furulya- és kézművestábort szerveztek, él a gyermekek vasárnapi iskolája.

Teljesen a mában

Mert Balázsi Dénes polgármester és Rancz István olaszteleki tanácstag a Dél-Hargitában járt hivatalos úton, Kolumbán Sándor bardoci alpolgármestertől érdeklődtünk Olasztelek infrastruktúrájáról.

— A Sapard-alapokból épített Erdőfüle—Bardóc ivóvízhálózat fővezetéke jó minőségű ivóvizet szolgáltat Olaszteleknek is. A főbb intézményeket rá is csatlakoztattuk a hálózatra. A lakosság is igényelné, de mivel a kanalizálás még a jövő feladata, a kiadásokkal, a családi emésztőrendszerek kialakításának kiadásain gondolkoznak — mondta. — Külön szennyvízhálózat és derítőállomás megépítése, valamint a 131-es számú megyei műútból a községközpont felé leágazó, 600 m hosszú 42-s községi rangú útszakasz korszerűsítése a 3.22-es integrált pályázat szerves része, tehát a jövő zenéje. Ide tartozna még a temető felé vezető útszakasz rendezése, aszfaltozása. Új energiavonalat építettünk a falu alsó, déli végére, ahol olyan gyenge volt az áram, hogy az internetet sem tudták működtetni. Kicseréltük a közvilágítás lámpatesteit — fűzte hozzá befejezésül Kolumbán Sándor.