A székelyföldi gazdaszervezetek márcus 20-án Sepsiszentgyögyön tartott éves fórumán, amelyen több mint 300 mezőgazdász és szakember vett részt a székely és a partiumi megyékből, valamint az anyaországból, nyolc szekcióülésen a szarvasmarha-tenyésztés, méhészet, zöldség-, gyümölcs-, gyógy-, és disznövénytermesztés, növénytermesztés, sertéstenyésztés, erdő- és vadgazdálkodás, biogazdálkodás, valamint juh- és kecsketenyésztés területén hallgathattak érdekes előadásokat és beszélhették meg az ágazati problémákat a mezőgazdászok.
A szarvasmarha-tenyésztési szekcióban elsőként dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, a Magyar Állattenyésztők Lapjának főszerkesztője és az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Intézetét vezető címzetes egyetemi tanár tartott előadást a járványtani helyzetről az anyaországban, amelyet a száj- és körömfájás megjelenése okozott. A rendkívül ragályos betegség több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon, utoljára 1973-ban fordult elő. Wagenhoffer elmondása szerint Magyarországon eddig hétszer volt járvány a száj- és körömfájás. Dr. Nagy Tamás, a Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezérigazgatója az itthon foganasított járványmegelőzési rendelkezéseket ismertette.
A magyar tarka fajtáról tartott előadást a tenyészegyesület alelnöke, Kovács-Mesterházy Zoltán. Az anyaországban őshonos fajtának számít, a családi gazdaságok marhájának tartják. Ma a tejelő fajták összállományának 3 százalékát teszi ki, az anyaországban 47 000 körüli a tarka tehenek száma. Behatóan foglalkoznak a tejtermelés javításával a szelekció által, amíg 2014-ben 6061 liter volt a tehenenkénti tejátlag, tíz év alatt ezt több mint ezer literrel sikerült emelni. 2024-ben a tehenenkénti átlag 7105 liter volt. De léteznek olyan gazdaságok is, ahol az átlag meghaladja a 9000 liter tejet, például 2023-ban a hajdúböszörményi Béke Kft.-nél 9518 liter, a Hunland Service Kft.-nél 9741 liter volt.
A gyors nemesítési eredményt a genomvizsgálatokon (génvizsgálat) alapuló tenyészértékbecslésnek köszönhetően érték el, ezzel sokkal rövidebb idő alatt megállapítható egy állat tejtermelő képessége, illetve a bika javító tenyészértéke. Ugyanakkor már használják a párosítási programot is, ami azt jelenti, hogy a tehén számára számítógépes program segítségével megkeresik a legmegfelelőbb tenyészbikát a fedeztetés céljából.
Még néhány szót érdemes ejtenünk a precíziós állattartásról, a szarvasmarha-szekció előadói közt volt ugyanis a marosvásárhelyi Lely fejőrobotokat, etetőrobotokat és farmvezetési számítógépes programokat forgalmazó cég képviselője. A cég mottója: valós időben láthassuk, mi történik minden egyes négyzetméteren az istállóban. Valóban, aki kipróbálta és vásárolt fejőrobotot a megyében, az csak dicsérni tudja, az állat komfortérzetét javítja a fejés alatt, nőtt a tejtermelés, nincs túlfejés és így ritkább a tőgyfertőzés, nem igényel emberi munkaerőt. A számítógépes program pedig mindent képes regisztrálni a kérődzési grafikontól, az állatok mozgásának mérésétől az optimális inszeminálási pillanat jelzéséig. A fejőrobot nem olcsó, de örömünkre néhányan már pályázatok útján vásároltak ilyent a megyében, így az árkosi Spicom, a kőröspataki Zsombnorb, a gidófalvi Gidomilk, az angyalosi Váncsa Jenő már használja ezeket.
