Amint elmondta, a Bálványos Intézet és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által végzett adatfelvétel során minden romániai oktatási helyszínt lekérdeztek, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. Az adatbázist az általános iskolát követő képességvizsga eredményeivel és a beiskolázási számokkal is kiegészítették.

A kutatásnak a roma jelenlétre összpontosító, kolozsvári szociológusok és politológusok által végzett feldolgozása során kiderült: a romániai magyar nyelvű oktatásban részt vevő 115–120 ezer diák 14 százaléka, 16 ezer tanuló magyar nyelven beszélő roma. A roma gyerekek aránya az oktatási szintekkel fordított arányban csökken: míg elemi oktatásban 20 százalékot tesznek ki, a középiskolai elméleti oktatásban már csak 0,6 százalékot, ami 75 diákot jelent. Körükben nagy a lemorzsolódás, és aki általános iskola után folytatja tanulmányait, többnyire szakiskolába kerül – mondta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója.

A roma tanulók aránya a Partiumban a legmagasabb: Szatmár megyében a magyarul tanuló diákok 40, Bihar megyében 30 százalékát teszik ki. Főleg falusi és kisvárosi oktatási helyszíneken tanulnak, aminek részben az az oka, hogy a magyar szülők inkább a közeli városokba íratják be gyermekeiket. A kutatás szerint a roma diákok háromnegyede már elemi iskolában roma többségű oktatási helyszínen tanul, és olyan városokban is ilyen helyszínekre „zsúfolják be” őket, ahol a település szintjén nem magas az arányuk. Az elemi oktatásban 60 százalékuk tanul roma többségű oktatási helyszínen, és ez az elkülönülés diszkriminációval is társul, mivel ezeknek a tanintézeteknek rosszabb az infrastrukturális felszereltségük – közölte Toró Tibor. Ezeken a helyszíneken az iskolai lemorzsolódás lényegesen nagyobb az átlagosnál, és az általános iskola után a leglátványosabb: a nyolcadikos diákok esetében százból nyolc írt továbbtanulásra jogosító jegyet minden tárgyból a képességfelmérő vizsgán. A tiszta magyar vagy minimális roma jelenlétű iskolákban ez az arány 50 százalék – mondta.

Toró Tibor rámutatott: főként Szatmárnémeti, Nagykároly és Székelyudvarhely térségében jellemző, hogy a falusi oktatási helyszínek roma többségűek, mivel a nem roma szülők városi iskolába járatják gyerekeiket. Szerinte a jelenség létrejöttében az oktatási rendszer is közrejátszik azáltal, hogy a beiskolázási tervben helyet biztosít a vidéki magyar diákok számára. Ezeken a helyszíneken az oktatás minősége gyengébb, kevés a címzetes pedagógus, ritkábban vesznek részt képzéseken, így az itt tanuló diákoknak nagyon alacsony az esélyük, hogy leérettségizzenek, egyetemre járjanak – mondta. A felmérés romániai magyar nyelvű oktatási helyszíneken önkitöltős és telefonos lekérdezéssel, 885 kitöltött kérdőív alapján, 2024 áprilisa és júniusa között készült.