Mint ismert, április 2-án Donald Trump amerikai elnök drasztikus vámemelést jelentett be valamennyi kereskedelmi partnerére vonatkozóan. Hogy ezek az intézkedések érvényben maradnak-e vagy sem, az egyelőre nyitott kérdés (a Reuters szerint Elon Musk, az elnök egyik bizalmasa a vámtarifák eltörléséért küzd), de már most példátlan tőzsdei sokkot eredményeztek és minden bizonnyal választóvonalat jelentenek a világkereskedelem második világháború után kialakult rendszerében.
Az egyik jelentős nemzetközi kockázatelemző cég, a Coface hazai közgazdászainak becslése szerint a Trump által bejelentett emeléssel az átlagos effektív vámtétel 26,2 százalékra emelkedne (a 2024-es 2,3 százalékról), ami az elmúlt évszázad legmagasabb szintje. Ez egyben a legmeredekebb változás az 1930-as, Smoot-Hawley néven ismert amerikai vámtörvény óta. A Coface elemzése szerint az ázsiai gazdaságokat (Vietnám, Kambodzsa, Tajvan, Malajzia és Thaiföld) – amelyek mind nagymértékben függnek az USA-val folytatott kereskedelemtől – érinti majd a legsúlyosabban az új vámrendszer.
„A legalább 10 százalékos, úgynevezett »kölcsönös« vámok kivetése, amely április 5-én, szombaton lépett hatályba, drámai szintet jelent az USA kereskedelempolitikájában, amely még a legpesszimistább forgatókönyveket és választási ígéreteket is felülmúlja” – vélik a Coface elemzői. Mexikó és Kanada azon kevés országok közé tartozik, amelyek megmenekülnek ezektől a vámoktól, hiszen az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) alapján ezentúl is vámmentes hozzáférésük lesz az amerikai piachoz. A belföldön nem kapható energia és ásványi anyagok, valamint a már most vagy várhatóan a következő hetekben külön vámok alá vont ágazatok (acél, alumínium, autók) szintén mentesülnek a vámok alól.
Szakítópróba
A bejelentések szakítanak az érvényben lévő többoldalú kereskedelmi normákkal (beleértve a WTO szabályait is), és azzal fenyegetnek, hogy a protekcionista intézkedések felfelé ívelő spirálját indítják el. Emellett gyengítik az ellátási láncokat és növelik a bizonytalanságot az üzleti életben egy olyan időszakban, amikor a földrajzi-gazdasági széttagoltság kockázata már most is magas – vélik az elemzők.
A leginkább érintett ázsiai gazdaságok mellett néhány afrikai (Lesotho, Madagaszkár) és közép-amerikai (Nicaragua, Honduras) gazdaságot is jelentősen érint az intézkedés, bár ezek valamivel kevésbé függnek a kereskedelemtől. A nagy gazdaságok közül várhatóan Japánt, Dél-Koreát, Kínát és Indiát érinti a legsúlyosabban a vámok emelkedése. Az EU valamennyi tagállama 20 százalékos vámokkal fog szembesülni, különösen Németország és Olaszország szenvedhet jelentős kárt.
Hatások
Az azonnali hatások a tőzsdék zuhanásában és a kőolaj árának csökkenésében mutatkoztak meg. Az elemzők szerint rövid távon nehéz lesz kedvező eredményt elérni, közben pedig az EU és többek között Kína is már jelezte, hogy kész megtorló intézkedéseket hozni az Egyesült Államokból importált termékek megadóztatásával. Az EU válaszképpen – bár tárgyalásokat kezdeményezett –, akár be is vetheti új „kényszerítésellenes eszközét”, amelyet 2023 végi elfogadása óta először alkalmazhat, míg Kína vonatkozásában további emelésekkel fenyegetőzött az amerikai elnök.
Középtávon a kereskedelmi folyamatok átrendeződése minden gazdaságot érint. Az ázsiai exportőrök például kénytelenek lesznek új lehetőségeket keresni, ami valószínűleg fokozza a versenyt más piacokon, különösen Európában.
Az új vámok egy olyan amerikai gazdasági környezetbe érkeznek meg, amely már korábban a gyengülés jeleit mutatta, a háztartások fogyasztása 2025 elején alacsony szinten volt. Emellett a magasabb importtarifák következtében emelkedő költségek jelentősen lassíthatják az üzleti beruházási és a fogyasztói vásárlási döntéseket. Az elemzők számára az intézkedésnek a múlt heti bejelentések előtt 2025-ben átlagosan 2,8 százalékra becsült inflációra gyakorolt hatása lesz a legaggasztóbb. A tavalyi kampány során készült egyes becslések szerint az ilyen kamatemelések akár 2 százalékponttal is növelhetik az idei inflációt. Az infláció megnövekedett kockázata egy esetleges recesszió idején megnehezíti a Federal Reserve feladatát, amelynek még óvatosabban kell majd kezelnie a tervezett kamatcsökkentéseket.
„Bár a Trump-kormányzat céljai – a kereskedelem egyensúlyának helyreállítása, a termelés áthelyezése, adóbevételek generálása és tárgyalási előnyök megteremtése – politikailag vonzóak, nem biztos, hogy a vámok hatékonyan segíthetnek e célok elérésében. A kereskedelmi hiány elsősorban makrogazdasági tényezőktől függ, nem pedig az importvámoktól” – vélik a Coface közgazdászai. Ráadásul a vámok nem szüntetik meg az áttelepüléshez szükséges egyéb strukturális akadályokat, például az eltérő munkaerőköltségek jelentette problémát. A vámok 2024-ben mintegy 88 milliárd dollárt, azaz a teljes szövetségi bevételeknek mindössze 1,5 százalékát generálták. Végső soron az összes országot egyszerre keményen sújtani azzal a kockázattal jár, hogy a kereskedelmi partnereket a válaszlépések összehangolására ösztönzi, ahogyan azt Japán, Dél-Korea és Kína nemrégiben tette, ami gyengítheti az USA tárgyalási pozícióját – összegeznek a Coface elemzői.
