A hétvégén a kovásznai TTS Szállóban tartották a Zöldenergia és Energiahatékonyság című konferenciát, amelyet az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által támogatott Suscomnet – Fenntartható városok – Fenntartható közösségek elnevezésű projekt részeként rendeztek meg a fürdőváros magyarországi testvértelepülése, Gyula város együttműködésével.
Közös gyökerek
A konferencián több magyarországi és hazai szakértő tartott a témához kapcsolódó előadást, amelyet nagy érdeklődéssel követett a szép számban megjelent hallgatóság. Gyerő József, Kovászna polgármestere a konferencia megnyitóján az önkormányzat, valamint a kovásznai közösség nevében köszöntötte a jelen lévő vendégeket és helybélieket. Beszédében kiemelte, hogy nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy a rendezvénynek Kovászna adhat otthont.
A polgármester külön hangsúlyozta a testvértelepülési kapcsolatok fontosságát, amelyek véleménye szerint nem csupán formális szerződések, hanem valódi tartalommal bíró, évről évre gazdagodó, élő kapcsolatok. Ezeknek a kapcsolatoknak az alapját egymás megismerése, a közösségek és személyek találkozása, valamint a közös gyökerek felfedezése jelenti, amelyekből merítve közösen lehet építeni a jövőt, mondta az elöljáró, és kiemelte, hogy a testvérvárosi együttműködések lehetőséget biztosítanak arra is, hogy társadalmi, gazdasági, politikai és pénzügyi témákban tapasztalatcserét folytassanak a résztvevők, új információkat szerezzenek, és közösen találják meg a fejlődéshez vezető utat. A konferencia témájára reflektálva a fenntarthatóság, valamint a zöldenergia használatának fontosságát hangsúlyozta, mely napjaink egyik legfontosabb globális kihívása.
Gyerő József megjegyezte, hogy bár különböző gazdasági és intézményi környezetekben élünk, problémáink közösek, és a fenntarthatóság kérdése az egész világot foglalkoztatja. Éppen ezért különösen értékesnek tartja a testvérvárosi konferenciák által nyújtott tapasztalatcsere lehetőségét, mely segíthet megtalálni a környezetbarát és fenntartható megoldásokat.
A folytatásban röviden bemutatta Kovászna város történelmét, földrajzi és kulturális adottságait, kiemelve a helyi természeti értékeket, mint például az ásványvízforrásokat, mofettákat, valamint az ionizált oxigéndús levegőt. Kitért a város gazdasági és turisztikai fejlődésére, hangsúlyozva a fürdőturizmus jelentőségét és a rehabilitációs gyógykezeléseket, melyeket elsősorban szív- és érrendszeri betegek számára végeznek. Megemlítette a közelmúltban megvalósult és folyamatban lévő fejlesztéseket, köztük a Kőrösi Csoma Sándor Dokumentációs Központot és a tervezett élményfürdő központot. Beszélt a város kihívásairól, például a demográfiai csökkenésről, valamint a régi épületek és szállodák energetikai felújításának szükségességéről is.
Gyula és Kovászna
Kiss Tamásné gyulai önkormányzati képviselő beszédében üdvözölte a testvérvárosi konferencián megjelent résztvevőket és külön köszönetét fejezte ki Kovászna város polgármesterének és alpolgármesterének a konferencia megrendezéséhez nyújtott támogatásért. Beszédében áttekintette a Fenntartható városok, fenntartható közösségek elnevezésű testvérvárosi hálózatépítő projekt múltbeli eseményeit, amely 2013-ban az aktív időskor kérdéseivel, 2014-ben a munka és család összehangolásával, 2015-ben pedig a civil szervezetek helyi közéletben betöltött szerepével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a 2025-ös esemény az első külföldi rendezvény ebben a sorozatban, ezért különös jelentőséggel bír.
Kiss Tamásné kiemelte, hogy Gyula és Kovászna között 2006 óta folyamatos és eredményes a kapcsolat, nem csupán önkormányzati szinten, hanem civilek között is. Ezek a találkozások nemcsak a személyes barátságok kialakítására szolgálnak, hanem lehetőséget adnak a tapasztalatcserére, közös problémák megoldására, erősítve ezzel a testvértelepülések polgárai közötti kapcsolatokat.
Para Sándor kovásznai városmenedzser előadásában a fenntartható városfejlesztést mutatta be Kovászna példáján keresztül, különös hangsúlyt fektetve a zöldenergia és az energiahatékonyság témáira. Részletesen bemutatta két fő integrált városfejlesztési projektjüket is. Az első a belvárosi rehabilitációt foglalja magában 1,57 millió euró értékben, amely során megújulnak a közterületek, okosbútorokat helyeznek el, korszerűsítik a közvilágítást, valamint egy panorámakilátót építenek a sípálya tetején, amelyhez mozgásérzékelős világítás és pihenőhelyek is társulnak. A második projekt a volt lőtér fejlesztése turisztikai, sport- és szabadidős célokra. Itt tematikus park, fitneszpark, játszótér és gördeszkapálya épül, kiegészítve napelemes közvilágítással. Mellette egy 330 férőhelyes nyári színpad kerül kialakításra, mely szintén rendelkezik fotovoltaikus rendszerrel.
A sípálya mellett épülő SPA és Wellness Szabadidőközpontnál alkalmazott energiahatékonysági szempontokat Sárosi Béla építőmérnök, a KÉSZ Románia eladási vezetője ismertette.
Hajnal Edit, a Gyulai Polgármesteri Hivatal marketing szakértője
A gyógyturizmus alapja
Hajnal Edit, a Gyulai Polgármesteri Hivatal marketing-szakértője és projektkoordinátora felszólalásában ismertette a Fenntartható városok, fenntartható közösségek című hálózatépítő pályázat részleteit. A projektet Gyula Város Önkormányzata nyújtotta be 2023-ban, és több testvérváros – Kovászna, Csíkszereda, a szlovákiai Komárom, a szerbiai Zrenjanin (Nagybecskerek), valamint egy lengyelországi város is – csatlakozott hozzá. A sikeresen elnyert projekt 100 százalékos támogatást kapott, összesen 253 720 euró értékben.
Hajnal Edit beszámolt arról is, hogy Gyula Város Önkormányzata már 2012 óta aktívan vesz részt hasonló hálózatépítő projektekben, amelyek során több témát érintettek. A mostani projekt fő fókusza a fenntarthatóság, tevékenységeiket 2024. február 1. és 2026. február 1. között valósítják meg.
A projekt alapja egy komplex kutatás, amelyben a lakosság véleményét mérik fel a klímatudatosság, a fenntarthatóság, a klímasemlegesség témáiban (a kutatás kérdőíve Gyula és Kovászna város hivatalos honlapján is elérhető). Emellett a projekt révén összesen 14 tematikus rendezvényre kerül sor; a kovásznai esemény a negyedik a sorozatban és egyben az első külföldi rendezvény is.
Szilágyi Tamás gyulai innovációs és városfejlesztési szakértő a zöld átállásról beszélt, amely napjaink egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívása. Kiemelte, hogy bár sokszor üres szlogenként használják, ezt valódi tartalommal kell megtölteni, hiszen a klímaváltozás és az energiaárak drasztikus növekedése miatt a cselekvés egyre sürgetőbbé vált.
Baranyai Tamás gyulai biológus, a biodiverzitás jelentőségéről és a környezetvédelemről tartott előadást, érintve a gyógyturizmus és gyógyvizek témakörét is.
Gyila Sándor fizikus Kovászna természeti adottságairól, valamint a térségben található szén-dioxid-forrásokról és mofettákról tartott előadásában kiemelte, hogy a szén-dioxid a város gyógyturizmusának alapját képezi, ezért ennek a forrásnak a jövőbeni fenntarthatósága kiemelten fontos kérdés. Elmondta, hogy bár világszerte komoly törekvések vannak a légköri szén-dioxid csökkentésére, például Írországban már működik egy üzem, amely a levegőből „csapdázza” a szén-dioxidot, Kovásznán épp a természetes szén-dioxid jelenléte jelent gyógyászati értéket, és rámutatott, hogy a térségben található szén-dioxid tiszta forrásból, karbonátos kőzetek bomlásából származik, nem tartalmaz kellemetlen szagú vegyületeket, ami egyedülálló jellegzetesség.
