A kormánypártok március 11-én nyújtották be az újabb alaptörvény-módosító javaslatukat. A Fidesz és a KDNP frakciói szerint a változtatásokra azért van szükség, mert a nyugati világ egyre erőteljesebben támadja a korábban magától értetődő normákat, különösen a család intézményét és a nemzeti identitást. Tegnap délután nagy többséggel, 140 igen és 21 nem szavazat mellett fogadták el a kiegészítéseket: az ellenzéki pártok többsége nem vett részt a szavazáson.

A kiegészítések révén rögzítik többek között, hogy az ember férfi vagy nő; mindenkinek joga van ahhoz, hogy készpénzzel fizessen; minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz; felfüggeszthető a magyar állampolgársága annak a többes állampolgárnak, aki Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent; a kormány veszélyhelyzetben csak az Országgyűlés kétharmados, határozott időre szóló felhatalmazása alapján függesztheti fel az egyes törvények alkalmazását; valamint hogy tilos a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése.

Az ellenzék által egyik leginkább kifogásolt módosítás a gyülekezési jog korlátozása volt, melyet a gyermekvédelemre hivatkozva vezettek be – ez lényegében a Pride felvonulás ellehetetlenítését célozza. A kormánypártok korábban módosították a gyülekezési törvényt, ennek értelmében tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely a nemváltoztatást és a homoszexualitást népszerűsíti, a szervezőket és a résztvevőket akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik. Most pedig lényegében beemelték az alkotmányba a szabad gyülekezés alkotmányos jogának korlátozását – érvelt a tiltakozásokat kezdeményező Momentum, amely szerint a módosítás végérvényesen elveszi a gyülekezési alapjogot.

„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz” – áll a most megszavazott Alaptörvény-módosításban. A Fidesz ezzel a kiegészítéssel akadályozná meg, hogy a Pride szervezői a gyülekezés és a véleménynyilvánítási szabadságra hivatkozhassanak, amikor a rendőrség nem engedélyezi a júniusi rendezvényt. A gyülekezési jog korlátozása ellen korábban is tiltakoztak az ellenzéki pártok, illetve több hídlezárásos tüntetést tartottak Budapesten.

A Momentum most is dudálással, sípolással próbálta megzavarni az országgyűlési szavazást, és „Minket kitilthattok, de az igazságot nem!” feliratú molinót tartottak fel a páholyban. Ezt megelőzően blokádot szerveztek a parlament körül, de a kormánypárti képviselők többsége már korábban bement az Országházba. Az ellenzéki vádakra reagálva Répássy Róbert államtitkár az Alaptörvény tizenötödik módosításával kapcsolatban közölte, számos olyan rendelkezés szerepel benne, amely széles körű egyetértést mutat a társadalomban, ilyen a készpénzhasználat joga, valamint azoknak a jogoknak a megerősítése, amelyek a gyermekek védelmét szolgálják. Répássy Róbert leszögezte, a módosításban szó sincs a gyülekezési jogról, hanem a gyermekek védelmét rögzítik. Szerinte a gyermekek védelmét a gyülekezőknek is tiszteletben kell tartaniuk, valamint azoknak a jogait is, akik éppen nem kívánnak gyülekezni, „akik elviselik, elszenvedik azt, hogy mások a gyülekezési joggal korlátozzák a szabad mozgásukat”.

A parlamenti szavazást követően a Kossuth téren kezdődött tüntetés a törvénymódosítás ellen, majd a tiltakozók a Sándor-palota felé indultak. A demonstráción Karácsony Gergely főpolgármester is felszólalt. „Írjátok be a naptárba: találkozunk június 28-án a 30. Budapest Pride-on. Bármi történt ma a Parlamentben, Budapest Pride lesz, és ha ti is úgy akarjátok, akkor nagyobb és szabadabb, mint eddig” – szögezte le. Este Pécsen is utcára vonultak a módosítás ellenzői, a tiltakozások lapzártánkkor még tartottak.

(A hirado.hu. az index.hu és a telex.hu nyomán)