Egy tájegység sporttörténetének megírása embert próbáló vállalkozás. A szűkös információforrások sem túl segítőkészek. Az az 1765-ben, Mária Terézia uralkodása idején kelt iskolaigazgatási jegyzőkönyv azonban már szinte munkára parancsoló, miszerint „Kézdipolyánban az ebédet követő kétóra tanítás előtt kötelező volt a tízpercnyi gyors futás minden oskolába járó tanulónak.”
Jegyzőkönyv tanúsítja a kézdivásárhelyi kantai gimnázium tornatermének meglétét is. Összességében kijelenthető, hogy a háromszéki iskolákban meghallgatásra találtak az 1777-ben kiadott Ratio Educationisban megfogalmazott, testnevelésre vonatkozó elvek.
A Háromszék állandó munkatársa, Csinta Samu által jegyzett, Háromszék sportcsillagai című könyv némi túlzással az azóta eltelt közel 300 év ívének felrajzolására vállalkozik a botladozó kezdetektől a Sepsi OSK és a Sepsi-SIC országos sikereiig. A (szubjektív) sporttörténelem ugyanis rengeteg olyan kanyart rejteget, amelyek felfedezésére ma már csak keveseknek jut idejük és érdeklődésük, holott ez a vidék olimpiai és világbajnokoknak ugyanúgy szülőhelye volt, mint megannyi kultúrhérosznak vagy dicső katonának.
A Tortoma Kiadó gondozásában megjelenő Háromszéki Téka sorozatban napvilágot látott kötet nem klasszikus történelemkönyv, az olvasó hiába keres benne tudományos lábjegyzeteket vagy statisztikákat. Talál viszont olvasnivalót, elgondolkodtató múltidézést, sajnálkozó fejcsóválást kiváltó történeteket, amelyek olyanná alakították Háromszék sporttörténetét, amilyennek napjainkban megélhetjük. Büszkén és szomorkodva olvashatja a nagy elődök életének villanásait, a hajdani sportvezetők által elkövetett hibákat, amelyek szinte búvópatakként tértek vissza az idők múlásával.
A kötetre kíváncsiak a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében április 16-án 18 órától rendezendő könyvbemutatón találkozhatnak vele első ízben. (-ádi)
