„Annak ellenére, hogy a jelképeink fontos szerepet játszanak önazonosságunk megőrzésében, nem foglalkozunk kellő súllyal velük. Éppen ezért örülök, hogy a szakember első szóra elfogadta a meghívást, és egy rendkívüli történelemóra keretében megosztja velünk mindazt, amit erről a kérdéskörről tudnunk kell és tudni érdemes” – köszöntötte Porzsolt Levente polgármester a rendezvényre várakozáson felüli létszámban egybegyűlteket.

Dr. Szekeres Attila István szakmai bemutatkozása során többek között megtudhattuk, hogy eddig tizenöt országban tartott címer- és zászlótani előadást, amelyekbe Erdély történelmét is belecsempészte. Erdély címerének ismertetése közben kiderült, hogy Báthori Zsigmond 1595-ben Havasalföld és Moldva vajdájával egyaránt vazallusi, vagyis hűbéresi szerződést kötött, amely értelmében Erdély, Havasalföld és Moldva fejedelmévé vált. Az utólag Vitéz előnévvel illetett Mihály és Ștefan Răzvan tehát a maguk országában Báthori alárendeltjei és helytartói voltak.

A székely jelképekkel kapcsolatban a szakember rámutatott, hogy a nap és holdsarló 1580 óta jelenik meg az erdélyi fejedelmek összetett címerében, törvényesítésük a székelység jelképeiként csak 1659-ben, a Szászsebesen tartott országgyűlés által történt, amelyen a Sigillum Nationis Siculicae körfelirattal ellátva ezeket székely pecsétként határozta meg.

Gidófalva Szekeres Attila István által tervezett címerét az 1032-es kormányhatározattal fogadták el 2007-ben, és a 616-os Hivatalos Közlönyben való megjelenése után vált hivatalossá. Ezen a hagyományosan székelynek számító égszínkék mezőben hármas halmon álló sast a gidófalvi Gidófalvy, másképp Kövér család címerállata ihlette. A karmai között tartott szablya a község lakosságának az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban való részvételére emlékeztet. A magyar címerben is fellelhető hármas halom ebben az esetben a szülőföldszeretetet jelképezi, a négy arany csillag pedig a községet alkotó falvak számát mutatja.