fut a patak már,
madárka dalolgat,
a tó jege olvad,
zöld réten csillog a nap;
ifjak és vének
most nem henyélnek,
a birka legelve,
fejét sem emelve
a friss zöld fűbe harap.
Vert had gyanánt már
a hó rég hátrál,
kopasz csúcsokra
húzódik vissza,
füttyszóval szánt a paraszt;
erdő felébred,
forrás vize éled,
felhő suhan békén
az ég tiszta kékjén,
a zápor messze szaladt.
