Valóságos vívmányként éljük meg egyetlen és édes anyanyelvünk korlátlan (?) használatának jogát. Mondatfoszlányok a sepsiszentgyörgyi önkormányzat üléséről: ,,hogy az embereket ne küldjük somázsra"; ,,az emberek megveszik az abonamentet"; ,,megemeltük a Tegát".
Kollégájától pedig: ,,egymáshoz korelálva kell kezelni". Egyikük az önrendelkezést folyton hangoztató párt tagja, másik az önrendelkezést ritkábban hangoztató szervezeté. Hogy melyik ide, s melyik oda, annak eldöntését az olvasó fantáziájára bízzuk. Miként annak az autonómiának a képzetét is, melyben vezető tisztséget vállalók így beszélnek. Meg kéne tanulni magyarul, tisztelt elöljárók, épp oly helyesen, mint románul, s aztán lehet hevesen hadakozni. Addig inkább kuss, vagy — elővigyázatosabb kollégák mintájára — tessék románul beszélni.
