A sepsibodoki községháza
Bodok és a hozzá tartozó Oltszem meg Zalán lakossága szemtanúja volt több mint másfél évtized helyi eredményeinek, s most aggódik a folytatás lehetőségéért. Mindenről tudott a lakosság: együtt örvendtek, hogy hamarosan lesz ivóvizük, s helyi fiatalok járőröznek éjjel a három faluban, vigyázzák a közbiztonságot, hogy könnyebb legyen a helyiek álma. ,,Az esztendőfordulón egy sor tavalyi gond-munka volt már a nyakunkon — közölte Fodor István polgármester —, de vannak új elképzeléseink, terveink is. Lehet, hogy nehezebb év elé nézünk, de igyekszünk a lehető többet dolgozni, hogy átvészeljük."
Ha megkésik a farsang
Bodokon nem volt hiábavaló munka ,,puccba tenni" a József Attila nevét viselő művelődési házat. Bebizonyosodott: a szép és meleg hajlék vonzza a téli közművelődés helyi kedvelőit. De nem csak itt, Oltszemen és Zalánban is többnyire az óvodások, az iskolások vállalták a téltemetés bohózatát. Óvónők-tanítónők betanították a hagyományőrző jeleneteket. Sikerült a farsangfarki hangulatot bevinni a lakosság körébe is. Megjárták a települések utcáit, bekopogtattak a családi házak ajtaján. A kínálmáció sem maradt el. Bodokon február vidáman búcsúzott. A felnőttek sem feledkeztek meg a farsangról, ez alkalommal nem parancsra, hanem közakaratból szervezkedtek. ,,Vendégeket is fogadtunk Detk testvértelepülésről. A polgármester és egy képviselő elhozta a gyöngyösi színjátszó csoportot. Emlékezetes est marad. Barátkoztunk, és a végén jól sikerült kosarasbál tette fel rá a pontot — újságolták a bodoki asszonyok. — Bocsássa meg nekünk a Fennvaló, ha ebben a faluban a farsangfarka összeért a nagyböjttel..."
Feledik már a bodoki-oltszemi tanulók a farkincányi vakáció, a farsang emlékeit. A központi Henter Károly-iskola új igazgatójával, Kovács Lászlóval, az oltszemi Makkai Sándor-iskola pedagógusaival csak 2009 pillanatnyi gondjairól beszélgettünk. Bodokon reménnyel tekintenek a központi épület főjavításának anyagi lehetőségei felé, a helyi önkormányzat már intézkedett ez ügyben. Oltszemen a magyar anyanyelvű romák biztosítják a tanulólétszámot. ,,Nálunk nincs gond a cigány tanulókkal. Fegyelmezettek, tisztán járatják a szülők iskolába, segítenek minden bajunkban" — újságolta Dimény Éva tanítónő, aki Oltszem monográfiáján az utolsó simításokat végzi.
Bodokon, s ez alól a község egyik települése sem kivétel, kissé lehangoltan töprengenek: vajon akadálya lesz-e a pénzügyi válság a 2009-es év szép terveinek? A válasz Bodok szívében születik, ahol a Talamér vize lassan mossa a partot: ,,talamériak — mondják —, ami az jelenti, kételyekkel rakottak a helyi gondok!"
Gátfutás lesz-e 2009?
Erre a kérdésre még a bodoki állattenyésztők is kétkedve bólongatnak. Sorbán Miklós, az 54 szarvasmarhával, ebből 22 tejelő tehénnel rendelkező tejtermelő-állattartó megkockáztatta: jobb jövőben csak a nagyobb létszámú állattal rendelkező farmerek bízhatnak. Nos, már közel tíz ilyen gazda él Bodokon! A szűkös és gyenge minőségű falusi legelő semmikép sem képes a közeljövőben eltartani a település egyre szebb-népesebb állatállományát. A bérelt földterületek, a szakaszos legeltetés, a szarvasmarhák minél kevesebb gyalogoltatása, az ipari növények termesztése, a siló vezethet csak a minőséget biztosító siker felé.
— Milyen tavalyi adósságot kellett törlesztenie az önkormányzatnak, és hogyan tovább? — kérdeztük Fodor István polgármestertől.
— A kanalizálást Bodokon, sajnos, csak 90 százalékban sikerült befejezni. A derítőállomás elkészült, a berendezés egy részét kell még beszerelni. Felét már kifizettük, s nagyon remélem, hogy a másik felére is megkapjuk az anyagi alapokat. Az út mentén a családi leágazások is elkészültek, a tavasszal folytatjuk. A 3.22-es integrált vidékfejlesztési program a mellékutcák aszfaltozását is tartalmazza. A szennyvízhálózatra a családi házakat is rá akarjuk csatlakoztatni, mert ha az említett 60 pontos pályázatunk nyerő lesz, a készülő aszfaltot nem fogjuk majd feltörni. Reménnyel tekintünk a nehéz esztendő elé is.
— Mi a gond az ivóvízzel?
— Zalánban és Oltszemen a fővezeték a helyén. Ez év tavaszára maradna a zaláni közös, 200 köbméteres víztároló elkészítése. Ez az egyetlen akadálya annak, hogy mind a két település nagyon jó minőségű forrásvizet kapjon. Van itt még egy olyan ötmilliárd régi lejes adósságunk, amire az államtól várjuk a pénzalapot, mert az önrészünket már kifizettük.
— Melyek az ez évi tervek?
— Az uniós követelmények miatt bővíteni akarjuk a polgármesteri hivatalt, mellé parkot és parkolót képzeltünk el. A dokumentációink elkészültek. Ez távlati terv, anyagi alapját még nem látom. A parkot, azt mindenképpen elkészítjük, már megkezdtük, a környezetvédelmi minisztériumnál pályáztunk pénzre ehhez. Várjuk az idei költségvetést, nagy vállalkozásokba nem tudunk belekezdeni, mert a magas önrészeket nem bírjuk. Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Nekünk nem kellett egy lejt sem visszafizetnünk, mert mindent lekötöttünk, lefedtünk dokumentációkkal. Rengeteg pénzt takarítottunk meg azzal, hogy számos pályázatot magunk készítettünk el a polgármesteri hivatal munkatársainak segítségével. S ez nem kis teljesítmény. Középületeink zöme rendezett, s mint hallotta, a szép művelődési otthonban fellendült a kulturális élet.
— Mi lesz a zaláni kultúrotthon tervezetének kivitelezésével és az oltszemi borvizes kezelőközponttal? Utóbbi része A borvíz útja programnak?
— Ha a 3.22-es integrált pályázatunk, amit letettünk Gyulafehérváron, nyerő lesz, Zalánban felújul a kultúrotthon. Idén indul a borvizes program Oltszemen: meleg fürdő, mofetta, kezelőközpont. Sajnos, az önrészünk nagyon sok, 12 milliárd régi lej. Három részben kell kifizetni, de egyelőre nem látom még, hogy miképpen. Az EU-s pénzek, biztos, bejönnek, remélem, a megyeiek is segíteni fognak. Dolgoznak már a villanyhálózat bevezetésének jóváhagyásán, szemlézték a szakemberek a terepet. Az integrált programban szerepel egy beteggondozó központ rokkantaknak, látás- és mozgássérülteknek Bodokon. Nagyon hasznos szociális egysége lenne a három településnek. Erre a célra speciális járművet is igényeltünk, amire a kétkerekes tolószéket fel lehessen tenni. Az 577-es kormányprogram alapján megkezdtük a bodoki főút aszfaltozását, egy része már elkészült. A tél miatt kellett félbe szakítani. A betonlapból készülő vízlefolyók, a családi házakhoz bevezető hidak az egyik oldalon már készen vannak. Lesz jó gyalogjáró is. Ez alkalommal sikerül megváltoztatni a vasúti átjáró utáni szakaszon a bodoki bekötőutat, ahogyan az az 1970-es nagy árvíz előtt volt. Akkor ugyanis a híd megrongálódott, most a régi övezetében újat építünk, és kiiktatjuk az útszakasz elején lévő hatalmas kanyart. Egyébként két nagy kapacitású erőgép beszerzését is (20 tonna teherbírású autó és útgyalu) elindítottuk, igen nagy szükségünk lesz rájuk mind az útjavítási munkálatoknál, mind a rendszeres évi hóeltakarításban.
— A Henter Károly központi iskola utolsónak maradt a felújítási programokban? Iskolai sportpályákról is álmodtak. Lesz-e lehetőség a bodoki focipálya modernizálására?
— Főjavításra szorul az iskolaépület egésze, s már tárgyaltam erről a tanfelügyelőséggel. Jó volna a POR-program keretében kivitelezni, tanügyminisztériumi alapokból. Az épületben központi fűtés van, és a régi nyílászárók miatt nagy a hőveszteség. Erről kell energetikai szaktanulmányt készíttetnünk, s a főjavítási terv is közel 300 millió régi lejbe kerülne. Erre a pályázatot el akarjuk készíteni. A bodoki focipálya rendezésére pályáztunk a 7-es kormányrendelet alapján. Felújul és korszerű berendezést kap majd az ottani épület és a pálya. Százötven férőhelyes lelátókat tervezünk, esti-éjszakai világítórendszert stb. Az eddig kapott pénzalapból a pályázatot, papírmunkát fizettük ki. Talán márciusban már versenytárgyalásra is sor kerülhetne. Készítettünk egy-egy tervezetet iskolai sportpályákra. Terjeszkedési lehetőségünk van, de az anyagi alapokat meg kell szerezni. Nem tudtuk a tavaly beszerelni Oltszemen a Major nevű falurészen a közvilágítási hálózatot. Ez is az idénre maradt. Csak akkor oldható meg, ha Oltszemen kicserélik az egész vezetéket. A munkálatot a magasfeszültségű hálózat költöztetésével megkezdték.
Február végén jelentős esemény színhelye volt a ,,borvizes falu". Itt lesz székhelye az Alsó-Háromszék egy részét, az Oltfejet és Erdővidéket átfogó Leader-program irodájának — újságolták. A kezdeményezés Demeter János megyei alelnök indítványa. Reményt táplálnak ebben a régióban arra, hogy a civil szféra (közületek, iskolák, egyházak, közbirtokosságok stb.) ebből a ,,nászból" talán hasznot tud majd csiholni. A bodokiak nem félnek a kezdettől. Pályázati ügyben van már tapasztalatuk. — Gyümölcsöző kapcsolatot ápolnak Detk magyarországi testvértelepüléssel. Számítanak az ilyen jellegű kapcsolatok bővítésére is? — Volt alkalmunk tárgyalni a Tokaj borvidéki Tarcal önkormányzatával. Ők óhajtanának egy székelyföldi településsel kapcsolatot teremteni. A szándék kétoldalú, de hogy lépünk-e, az még a testület döntésére vár. Ez év nyarán is megtartjuk a Bodoki Napokat. A hagyományos lovasbemutató és -verseny színvonalát akarjuk egy maratonversennyel emelni, mert erről tovább lehet jutni országos versenyekre — mondta befejezésül a polgármester.
